Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

HAND—SCHÜLLER—CHRISTIAN

17

Szabó H. (1953), Tóth és Kádár (1957), Papp P. és Szabó Gy. (1967), Fásuló és Van Goosbeck (1966) betegei is fogorvosnál jelentkeztek először. Ezért fontos, hogy a fogorvos figyeljen fel az olyan esetekre, melyekben a foglazulás rövid idő alatt nagyfokú és a granulatio olyan mértékű, amilyen parodontopathiáknál nem fordul elő.

Parodontopathiáknál az extractiós sebek simán gyógyulnak, ha a sarjszövetet megfelelő módon eltávolítottuk és nincs sequester, ami sarjadzást okozhat. Ezzel szemben histiocytosisnál a fogak eltávolítása után folytatódik a sarjszövet képződése. Fontos ezeknek a lokális tüneteknek a megfigyelése, mert gyakran előrehaladt systemás folyamat esetén sincs a betegnek más panasza, mint a nagymértékű foglazulás.

Ez hívta fel a mi figyelmünket is a histiocytosisra, annak ellenére, hogy betegeinknek már súlyos tünetei is voltak (diabetes insipidus, csontfelritkulások, tüdő-fibrosis), ami miatt már előzőleg belgyógyászati kezelésben részesültek. Tehát a histiocytosis is azok közé a kórképek közé tartozik, melyeknek felismerése a fogorvos feladata lehet.

IRODALOM: Bronstein, M. L. et al: Histochemical study of lipolytic enzyme activity in specific granulativ tissue in lipoid endotheliosis (Hand—Schüller—Christian). Ark. Path. 28, 47, 1966. — Cheyne, T.: Eosionophile Granuloma of the calcaneum Brit. J. Surg. 55, 939, 1968. — Fasulo, G. P.—Van Goosbeck, J. B.: Hand—Schüller—Christian disease Medical and Surgical problems involved. Oral Med., Surg. Path. 22, 655, 1966. — Golovinchits, V. A.: On benign nonepithelial tumors of stomach. (Clinical, radiografic, gastroscopic and surgical comparisons). Khirurgija, Moszkva, 43, 101, 1967. — Hardy, T. G.: Eosinophil Granuloma of stomach. (A report of three cases.) Amer. Surg. 34, 296, 1968. — Jaffe, H. L.—Lichtenstein, L.: Eosinophilic Granuloma of Bone Arch. Path. 37, 99, 1944. — Lichtenstein, L.: Histiocytosis ,,X”. Arch. Path. 56, 84, 1953. — Moortgat, P.: Odonto-Stomatologie. Syndromes. Prelat. Paris. 1966. — Pape, K.—Bethmann, W.: Erkrankungen der Kieferknochen. Band 1. УЕВ Volks u. Gesundheit. Berlin, 1965. — Papp P.—Szabó Gy.: Diagnosztikai tévedést okozó Hand—Schüller—Christian betegség. Fogorv. Szle., 60, 205, 1965. —Perrachio, R. L.: A Description of Eosinophil Granuloma of Bone, Hand—Schüller—Christian disease, and Letterer—Siwe disease. Oral Surg., Med. Path., 11, 617, 1958. — Peschel, H. Z.: A contribution on the Letterer—Siwe disease Haut, Geschlechtskr. 43, 653, 1968. — Rowland, R. S.: Xantomatosis and the Reticuloendothelial System Arch. Int. Med. 42, 611, 1928. — Sleeper, E. L.: Eosinophile Granuloma of Bone. Oral Med., Surg. Path. 11, 617, 1958. — Szabó H.: Szájüregi tünetekkel kezdődő kisgyermekkori reticuloendotheliosis esete. Fogorv. Szle., 49, 322, 1956. — Tanhauser, S. J.: Eosinophil Granuloma of Bone. J. A. M. A., 134, 1437, 1947. — Thoma, K. H.—Goldmann, H. M.: Oral Pathology. St. Louis. Mosby Comp. 1960. pp 650—660. — Tóth I.—Kádár P.: Hand—Schüller—Christian betegség. Fogorv. Szle., 56, 107, 1963. — Valló J.—Udvardy P.—Bernáth I.: Hand—Schüller—Christian betegség felnőttkori olygosymptomás esete. Orv. Hetilap, 106, 1035, 1965.

Д. К ё в e ш и : Случай болезни Ханда—Шюллера—Кристиана и эозинофильной гранулемы.

Авторы описывают картину болезни больных болезнью Ханда—Шюллера Кристиана и эозинофильной грануломы. Внимание на болезнь обратили распространенное гиперплазическое воспаление слизистой оболочки, тяжелое разрыхление зубов, наступившее за очень короткое время и затягивающееся заживление экстракционных ран. Указанные две болезни принадлежат к числу трех тяжелых болезней, раннее распознавание которых может быть задачей зубного врача.

Dr. Gy. К ö v e s i: Über die Hand—Schüller—Christian und Eosinophil-Granulom Krankheitsfälle.

Beschreibung der Krankheitsgeschichte des Hand—Schüller—Christian-Syndroms und Eosinophil-Granuloms. In beiden Fällen hat die diffuse hyperplastische Entzündung der Mundschleimhaut, die in sehr kurzer Zeit erfolgte Zahnlockerung, sowie die verzögerte Heilung der Extraktionswunden unsere Aufmerksamkeit auf die Systemerkrankung gelenkt. Beide Krankheiten gehören zu jenen schweren Krankheiten, wo die Früherkenung Aufgabe des Zahnarztes sein könnte.