Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

10

FARKASFALVY MÄRIA DR.

blast-, endothel sejt, valamint idegentest óriássejt volt található. Figyelemreméltó, hogy a gyulladásos reakció következtében képződött ezen sejtekben a paszta részecskéi kimutathatók voltak. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az általunk megvizsgált tömőanyag phagocytosisra serkenti az élő szövetet.

A túlérő gyökértömések rtg-ellenőrzése során szerzett tapasztalataink is alátámasztják az állatkísérletekkel előidézett szöveti reakciókat. Megfigyelésünk szerint a periapicalis szövetekbe kisodródott gyökértömőanyag a szervezet

4. ábra. Diákét gyökértömés ö. ábra. Diákét gyökértömés 1

éves kontrollja, a sipolyban a kisodródott paszta

reakciókészségétől függően hosszabb-rövidebb idő után feloldódik, majd felszívódik. Volt rá eset, hogy ez a folyamat egy hónap alatt lezajlott, de előfordult az is, hogy másfél év után sem ért véget. Utalni szeretnénk ezzel kapcsolatban arra, hogy a periapicalis csontszövetbe kisodródott chloropercha a gyökér csúcsáról leszakadva évek múlva is megtalálható reakciómentes környezetben, hegládába zárva, míg a Diákét pasztát a csontszövet sipoly képzése útján kiveti (3., 4. és 5. ábra).

Az AH 26 esetében az alveolaris csontszövetbe sodródott paszta a rtg-felvételen is jól látható módon először homogenitását elveszti, felhős rajzolatúvá válik, majd eltűnik a csontszövetből, vagyis felszívódik (6. és 7. ábra).

3. ábra. A csúcsról leszakadt chloropercha hegládába zárva