Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1971-06-01 / 6. szám

1 184 KEREK GYÖRGY DR. IRODALOM. Adler P.—Záray E.: Konzerváló fogászat. Medicina, Budapest, 1968 — Csudakov, E. A.: Gépgyártási enciklopédia, VII. kötet. A forgácsoló szerszámok ki­alakítása és alkalmazása. Masgiz, Moszkva, 1948. — Ernst, H.: Power required in mill­ing with negative rake cutters. „Machinery” Vol. III. No. 3, 1964. — Hornung A.: Forgácsolás-elmélet és forgácsoló szerszámok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1953. — Rjemizov, Sz. M.: Sztomatologija. 44, 33, (1965). — Szcsegolev, A. V. és mtsai: Gyors­­marás. Budapest, 1950. Й. Валтер: Метод действия расширяющих корневой канал инструментов. Угол, под которым инструмент отделяет стружок, в решающей мере определяет его метод действия. С этой точки зрения различаются интрументы с отрицательным углом отделения стружка (игла Керра, пилка Керра) и инструменты с положительным уг­лом (пилка Хетштрема). В работе автор рассматривает преимущества и недостатки, вытекающие из этого угла. Он констатирует, что функция инструментов, расширяю­щих корневой канал, строится друг на друга, один инструмент должен искоренять недостатки другого. Dr. J. Walter: Der Wirkungsmechanismus der Wurzelkanal-Erweiterer Der Winkel dei dem das Instrument die Späne ablöst, ist für seine Arbeitsweise ent­scheidend. Aus dieser Hinsicht kann man negativ spanwinklige- (Kerrnadel, Kerrfeile), und positiv spanwinklige (Hedström-Feile, Rattenschwanzfeile) Instrumente unter­scheiden. Diese Arbeit befasst sich mit den aus dem Spanwinkel herrührenden Vorteilen und Nachteilen. Es wird festgestellt, dass die Funktion der Wurzelkanal-Erweiterer aufeinander aufgebaut ist, das eine Instrument ist jeweils dazu berufen, die Mängel des anderen Instrumentes zu eliminieren. Fogorvosi Szemle 64. 184—187. 1971. Az Ózd Városi Tanács Kórház-Rendelőintézeti Egység (igazgató : Borsányi Gábor dr.) Üzemi Fogászati Szakrendeléséről (szakfőorvos : Kerek György dr.) közleménye Stomatologiai vizsgálat az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóin írta: KEREK GYÖRGY dr. A caries-prevencióhoz szükséges újabb és újabb adatok felszínre hozására és a megelőzés fontosságának számszerű alátámasztására szűrővizsgálatokat végez­tem az Ózdi Kohászati Üzemek Nagyolvasztó- és Acélmű gyárrészleg dolgozóin az időszakos orvosi, ún. munkaalkalmassági vizsgálat alkalmával. A vizsgálat anyaga és módszere A vizsgálat 1967 áprilisától kezdődően közel egy éven át tartott, és 1022 személyre terjedt ki. Az adatfelvétel válogatás nélkül történt. A vizsgálatot természetes fény mellett végeztem, tükör és szonda segítségé­vel. Minden felpuhult barázdát, amelyben a szonda hegye megakadt, caries­­nek vettem. A korcsoportba való besorolásnál a következő születésnapot vet­tem mérvadónak. A bölcsesség fogakat nem vettem figyelembe. A caries-in­­tenzitás jellemzésére a DMF-index szolgált. Az 1022 személy közül 61 a nő és 961 a férfi. A nők minimális száma miatt (a vizsgáltak 5,9%-a) eltekintek a nemek összehasonlításától. 20 éves kor felett 10 éves korcsoportos beosztást tüntetek fel. Eredmények A caries-resistensek száma 32, azaz a vizsgáltak 3,1%-a. Érdekes módon nagyrészt cigányok. A hazai cigányok jó fogazata már régóta ismert (Balogh — Huszár, Tóth K.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom