Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1971-06-01 / 6. szám

182 WALTER JANOS DR. való alkalmazása a forgácsolás legkisebb effektussal járó fajtája. Ez vonatkozik a Kerr-tűvel való forgácsolásra is. A forgácsolásnak ezt a lassú formáját nem szabad összetévesztenünk a negatív forgácsszögű eszközök gyorsfordulatú for­gácsolásával (pl. turbinával forgatott gyémántfúró, vagy widia), ahol a negatív forgácsszögből eredő hátrányokat a gyorsfordulat kiküszöböli. A Kerr-tű esetében erre nincs mód, sőt a kézi rotációból eredő igen lassú tá­gítás a problémákat — mintegy lassított felvételen — méginkább a felszínre hozza. A Kerr-tű éle a rotáció közben érintkezik a dentinnel, nyomást gyakorol rá, abból egy réteget lekapar, de az anyag tömörítése, vagyis a nyomás okozta deformáció, az elméleti meggondolás alapján ennél mélyebbre terjed. Ez a de­formáció, mint említettük, a dentin rugalmassága miatt részben reverzibilis, részben irreverzibilis. A dentin tulajdonságait ebben a vonatkozásban nem is­merjük annyira, hogy meg tudnánk mondani, hogy ez százalékosan milyen arányban oszlik meg. A Kerr-tű által a forgácsolás szintje alatt létrehozott deformáció arra hívja fel a figyelmünket, hogy az eszköz éle a mélyebb dentinrétegekre is hatást gya­korol, tömöríti és deformálja azokat. Tisztázni kellene, hogy e művelet elősegít­heti-e gangraenás fogak esetében a baktériumok bepréselését, ill. mechanikus úton való bevitelét a ramifikációkba? Különösen a reverzibilis deformáció ré­tege veendő tekintetbe, mert itt több hullámban lökésszerű impulzusok érik a csatorna falát, megbolygatják azt, és ily módon a bakteriális fertőzés tovább­terjedését elősegíthetik. Egyféleképpen lehetne a Kerr-tű ezen hátrányát kiküszöbölni: ha pozitív forgácsszögű éleket képeznének ki rajta (4/b ábra). Ennek gyári kivitelezése nem járna nehézséggel, azonban pozitív forgácsszög esetén olyan mértékben fokozódna az élek anyagbahatolása (beékelődése), hogy a kívánt célra nem le­hetne felhasználni. A gyakorlati tapasztalat is a jelenlegi, negatív forgácsszögű forma helyességét igazolja. Úgy tűnik tehát, hogy a Kerr-tű dentinforgácsolás céljára kialakított él­rendszerének változtatására, az ésszerűség határain belül, nincs lehetőség. Ezért azt kell vizsgálni, miképpen lehetne csökkenteni az eszköz negatív for­gácsszögéből eredő hátrányát? A legfontosabb, amit ezen a téren tehetünk az, hogy betartjuk a fokozatos tágítás szabályát, miáltal a csatorna nemcsak fok­ról fokra tágul, hanem a forgács rétegenkénti leválasztásával bakteriális szennyezettsége kvantitative csökken. Erre való tekintettel nem hanyagol­ható el a csatorna jelentős mértékű kitágítása sem. A reszelők A tágító eszközök másik nagy csoportját a reszelők alkotják. A reszelők egé­szen más problémákat vetnek fel, mint amelyekkel a Kerr-tű elemzésénél talál­kozunk. Ennek a kategóriának a patkányfarok-, a Hedström- és a Kerr-reszelők a legfontosabb képviselői. A patkányfarok- és a Hedström-reszelő pozitív for­gácsszögű, a Kerr-reszelő negatív forgácsszögű eszköz. Mindez kitűnik az anyagbakapás szögéből. A Hedström és a Kerr-reszelő a csatorna falát simára gyalulják, e tekintetben jobbak a patkányfarok-reszelőnél, mert ez utóbbi a csatorna falán hosszanti barázdákat ejt. A sima csatornafal kisebb felületet je­lent, ez megkönnyíti a szárítást, csökkenti annak lehetőségét, hogy az egyenet­lenségekben szennyeződés maradjon vissza. Ezért a sima csatornafalat ma a gyökértömés szempontjából kedvezőbbnek tartjuk. A gyökércsatorna reszelők közül egyedül a Kerr-reszelő negatív forgács­szögű. Szerkezeti felépítése a Kerr-tűével azonos, de csavarulatainak száma többszöröse annak, Ez a módosítás a funkció megváltozását vonja maga után: a

Next

/
Oldalképek
Tartalom