Fogorvosi szemle, 1971 (64. évfolyam, 1-12. szám)

1971-01-01 / 1. szám

A FELSŐ AJAK RENDELLENESSÉGE

3

varrattal egyesítettük. A varratot 5 nap múlva eltávolítottuk, a seb per primam gyógyult (2. ábra). Az elkészített szövettani vizsgálat szerint az elszarusodott hámmal borított kötőszövet felszaporodott, benne az érkeresztmetszetek mérsékelten tágultak. Enyhe subepithelialis gyulladást lehetett megállapítani.

A sebgyógyulás után izomgyakorlatokat rendeltünk el a m. orbicularis oris felső részének erősítésére. Ezek részben a Rogers-féle izomgyakorlatokból áll-4. ábra. Az ajkak esztétikus formája mosolygáskor is megmarad

tak, részben abból, hogy a páciens az alsó metszőfogaival igyekezzék megharapni az alsó és a felső metszők közé lehúzott felső ajkát. Készülékes fogszabályozó kezelésre a gyerek igen távok lakóhelye miatt nem volt lehetőség. A tonsillectomia elvégzését javasoltuk.

Az ajak korrekciós műtétje után egy évvel készített elektromiogrammok

5. ábra. A felső ajakról (I. OR sup. és II. OR sup.) és az alsó ajakról (III. OR inf.) a kezelés előtt előre meghatározott ajakmozgások közben felvett elektromiogrammok egyike (fa lapoc megtartása az ajkak között). A m. orbicularis oris felső részének aktivitása az alsó részhez viszonyítva láthatóan gyengébb. A különböző előre meghatározott akaratlagos mozgások közben készített elektromiogrammok, a bemutatott felvételhez hasonlóan, mind a felső ajak hypofunctióját mutatták ki