Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1970-02-01 / 2. szám

ÁLLCSONTTÖRÖTTEK SZÁJHYGIENÉJE 47 Fogorvosi Szemle 63. 47—48. 1970. Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézet (igazgató-főorvos : Farkas Károly dr. c. egyetemi tanár) Fogászati és Szájsebészeti Osztályának közleménye Gyógyászati segédeszköz állcsonttöröttek száj hygienéj éhez Irta: MILVIUS ENDRE dr. Az állcsonttörött betegek egyénileg nehezen végezhető, igen gondos szájápolást igényelnek. Ellátásuk alkalmával — különböző beavatkozások mellett — legtöbbször intermaxillaris rögzítést alkalmazunk. Ezen ellátás a száj erősen lecsökkent öntisztulása miatt fokozott szennyeződéshez, lepedékképződéshez, majd előbb-utóbb ínygyulladáshoz vezet. Immobilis betegnél Intézetünkben a száj tisztántartását az általam konstruált hordozható kézi spray segítségével biztosítjuk, melynek ismertetése a Fogorvosi Szemle 1969. évi 4. számában je­lent meg. Mobilizálható betegnél a mai modern fogászati gépeken minden esetben megtalálható kompresszoros spray-készülékkel végezzük a száj naponta többszöri tisztítását. Az állcsonttöröttek gyógyulási időtartama legtöbb eset­ben 6 hétre vehető. Ezen idő kisebb részét (10—14 napot) töltik el intézetben, ahol a szükséges szájápolási lehetőségek adva vannak. A rögzítést figyelembe véve és azt a tényt, hogy fogkefe használata nehezen kivihető, esetleg a liga­túrák elszakadása miatt káros is lehet, az egyszerű öblögetések pedig hatás­talanok, otthoni használatra speciális gyógyászati segédeszközt készítettem akrilátból. Az elkészítés módja. Amikor az intermaxillaris rögzítést felhelyeztük és a normális occlusiót helyreállítottuk, tehát a törtvégek az anatómiai viszonyoknak meg­felelően állnak, stencből — kellő felmelegítés után — két harántujjnyi vastagságú hen­gert képezünk, melyet behelyezünk a ves­tibulum orisba úgy, hogy mindkét végével a 8-as fogakon túlérjen, amennyire ezt az anatómiai viszonyok engedik. A fogívekkel érintkező felületet adaptáljuk, majd teljes keményedésig szájban lehűtjük, utána a pa­rabola alakú stenc-et eltávolítjuk. Ezután szintén stenc-ből kb. 1,5 cm vastagságú és 10 cm hosszúságú hengeralakot képezünk, melyet a fogsorok parabolikus lefutását mintázó stenc-ív középvonalába hővel adap­tálunk és rögzítünk. Ezután akrilát anyagból az eszköz elkészí­tése következik, melynek technikai kivitele mindenben megegyezik a Fogtechnikai Szemle 1966. évi 7. és a Fogorvosi Szemle 1968. évi 8. számában ismertetett egyéni ínyzuhany-rózsa készítésével. Különbözőséget csak a furatok elkészítése jelent, melyeket a fogíveken felfekvő terü­leten helyezünk el. A hatásfok növelése szempontjából a furatokat körkörösen négy sorban készítjük, sakktábla-rendszerben. A két külső furatsort 2-es gömbfúróval úgy 1. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom