Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
120 MARI ALBERT DR. Kétrészes anatómiai lenyomatvételi eljárások: Szirmok stenccel vett két félből álló, kulcsszemen összeilleszthető lenyomatot, kanál nélkül, ujjal adaptálva az anyagot. Nagyobb fokú miorostomiánál Kertész is kétrészes kanalat használt, lenyomatanyaga gipsz volt. Háromrészes anatómiai lenyomatvételi eljárás: Kertész igen nagyfokú microstomia esetén háromrészes anatómiai lenyomatvéteü eljárást is kidolgozott. Ilyenkor termoplasztikus lenyomatanyagot használt. Esetünkben az alsó anatómiai lenyomatot egyszerű nyeletlen műanyag kanállal vettük, melyet a szájba beforgattunk. A felső anatómiai lenyomatvételhez — tekintettel a szájpad háztetőszerű configuratiójára, a mediansagittalis árokra — teljesen összecsukott, a méretek adta lehetőségekhez képest Kerr-masszával kiegészített alsó Mannhardt-kanalat használtunk. A lenyomatanyag gipsz volt. A functiós lenyomatot Huszár a fent említett kanállal vette. Lenyomatanyaga gipsz volt, melyet több darabban távolított el a szájból, majd extraoralisan összeillesztette azokat. Szirmák stenc lenyomatra a protheticai szájtágulékonyság alapján megtervezett lemezméreteknek megfelelő nagyságú, de a felső lenyomathoz csökkentett mediansagittalis átmérőjű redukált egyéni kanalat készített. A lenyomatot pasztával vette. Kertész — a szűkület fokától függően — lyuksorozattal ellátott két-, illetve háromrészes kulcskanalat használt. Lenyomatanyaga gipsz és alginát volt. Esetünkben az ajakméretek és a tágulékonysági indexek alapján megtervezett, akrilátból készült egyéni kanállal vettünk alsó és felső functiós lenyomatot. Lenyomatanyagul Silodentet használtunk, mely — előnyös tulajdonságai miatt — véleményünk szerint különösen alkalmas ilyen esetekben a functiós lenyomat vételére. Rugalmasságánál fogva a szűkületeken könnyen átvezethető, mert kitér a kisebb ellenállás irányába, ezután pedig pontosan visszanyeri eredeti alakját. Így a precíz functiós lenyomat egy darabban távolítható el. A katalizátor mennyiségének változtatásával a kötési idő tetszés szerint meghosszabbítható, és a lenyomatanyag megkötésének veszélye nem siettet a lenyomatkanál sokszor igen nehézkes bevezetésekor. A következő nehézséget a harapási magasság és a centralis relatio meghatározása jelenti. Mivel az összeragasztott sáncokat a szűk szájrésen keresztül egyben nem tudjuk eltávolítani, módot kell találni arra, hogy a harapásvétel után szétszedett sáncokat a szájon kívül pontosan ugyanolyan helyzetben tudjuk rögzíteni. Ennek elérésére több módszert ajánlottak (ék alakú bevágás készítése az egyik sáncon, melybe harapáskor az antagonista felpuhított sánc benyomul ; különböző olvadáspontú sáncok egymással szembeni alkalmazása ; különböző vezető elemek felhasználása, két vagy több részből álló sablon alkalmazása stb.), melyek többé-kevésbé jó eredményt adnak. Esetünkben a harapási sáncok befaragása után az alsó sáncra kismennyiségű felpuhított viaszfelesleget helyeztünk jobb és bal oldalon, a felső sánc megfelelő részeire vaselint kentünk, majd ismét összeharaptattunk a centrális relatiós helyzetben. A két sánc közül a viaszfelesleg kétoldalra kinyomódott, így a harapási magasságot nem változtatta meg. A beteg erős keresztharapása miatt a felső sánc széli részeinek benyomata azonban élesen kirajzolódott az alsó sablon két oldalán elhelyezkedő viaszban, így a szájon kívül ismét pontosan összeállítható volt az eredeti helyzet. Szűk szájrés esetén egy- vagy két-, illetve háromrészes protézisek készíthetők az adott helyzettől függően. Ismeretes az egyrészes, hajlítható protézis, melynek középvonalában puhán maradó akrilátból készült hajlítható sáv van. Ezeknél a fogsoroknál az atmoszférikus nyomás, mint retentiós tényező, kiesik. Szirmák egyrészes, csökkentett mediansagittalis átmérőjű felső protézist javasolt, melyet az alsóhoz hasonlóan kell beforgatni a szájba. Esetünkben a beteg palatumának kissé rövidebb mediansagittalis átmérője lehetővé tette a redukciómentes felső lemez készítését. A protézist sikerült minden irányban megfelelő módon kiterjeszteni és jó retentiót elérni (2. ábra). Az alsó protézis kiterjesztése és elkészítése, alakja miatt, nehézséget nem okozott.
