Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
118 MARI ALBERT DR. Fogorvosi Szemle 63. 118—121. 1970. Közlemény a Szegedi Orvostudományi Egyetem I—II. sz. Fog- és Szájbeteg Klinikájáról (igazgató : Tóth Károly dr. egyetemi tanár) Alsó-felső teljes protézis készítése szűkszájúság esetén írta: MARI ALBERT dr. A szájrés megkisebbedése — annak mértéke szerint — megnehezít minden olyan fiziológiai működést, valamint terápiás beavatkozást, mely a szájrésen keresztül történik. A szájnyílás megkisebbedése létrejöhet a szájrés szűkülése, illetve tágulékonyságának csökkenése, valamint a száj nyitásának akadályozottsága folytán. Legsúlyosabb a kép, ha mindkettő, azaz a microstomia és a szájzár is egyidejűleg áll fenn. A microstomia nem önálló kórkép, hanem következménye vagy rész jelensége egyéb helyi vagy általános megbetegedésnek. Oka lehet: sérülés (égés, vegyi sérülés, lövés, robbanás, vágás, zúzódás, egyéb mechanikai behatások, háborús vagy balesetek alkalmával elszenvedett sérülések, radioactív sugárzás, plasztikai műtétek után fellépő torzulások, hegesedések), általános vagy localis megbetegedések (osteomyelitis, daganatok, cysták, hemiatrophia faciei, lupus vulgaris, noma, sclerodermia, aktinomykosis, rhinoscleroma, lepra), fejlődési rendellencség ; az öregkorban rigiddé vált szájrés is okozhat szűkszájúságot. Ponyi és Czapff egy másféléves korban hosszabb ideig fennálló stomatitis után kialakult szűkszájúságot is leírtak. A microstomia a protheticában különösen a teljes fogsor készítésekor okozhat nehézséget. A szűkszájúság megoldására többféle sebészi módszert is ajánlottak, a betegek egy részénél azonban sebészi beavatkozás nem feltétlenül szükséges, nem is minden esetben végezhető a protheticai kezelés előtt. Esetünk ismertetése: Sz. J. 63 éves fogatlan férfi felkeresi klinikánkat. Elmondja, hogy kb. 4 hónapja távolították el utolsó fogait. Azóta táplálkozása nehezített és mindkét oldali állkapocsízületében fokozatosan erősödő fájdalmak léptek fel. A közepesen fejlett, túltáplált (114 kg-os) férfi anamnesisében a következők szerepelnek : 6 éves korában krumplicukornak vélt darabos lúgkövet vett a szájába, amit sikerült a szülőknek eltávolítaniuk, mielőtt lenyelt volna belőle. Száját ezután tejjel mosták ki. A lúgmarást követő 2 év alatt fogai fájtak, törékennyé váltak, tejfogait rövid idő alatt elvesztette, és fokozatosan szűkszájúság fejlődött ki. A lúgmarást követően szájpada nem fejlődött normálisan, középső részén az idők folyamán egyre mélyülő árok jött létre, két oldalon pedig nagyörlő fogai mellett egy-egy nagy du dór fejlődött ki (1. ábra). Garatképletei is sérültek, garatkeresztmetszete csökkent. A lágyszájpad, zsugorodása következtében, meredeken lefelé tartó, sátorszerű lett. Maradó fogai egyenetlenül, összevissza nőttek, gyorsan romlottak. Harapása mély volt, a felső metszőkkel alsó ajkát állandóan összeharapdálta. Maradó fogainak jelentős részét is hamar elvesztette. Maradék fogaira fix pótlásokat készítettek. Szűkszájúsága eddigi élete során nem okozott különösebb problémát, a fix pótlások készítésekor a lenyomatvétel félkanállal nem volt nehéz. 24 éves korában, fogeltávolítás közben, a bal szájzugon kb. 1 cm-es repedés jött létre, amelyet két kapoccsal láttak el. Gyógyulás után szájrésszűkülete tovább fokozódott. Azóta sérülés, beavatkozás az ajakrégióban nem történt. Status: a szájnyílás szűk. Mindkét szájzugban, valamint a felső ajak nyálkahártyái részén sugárirányú, vékony, 4—5 mm hosszú hegvonalak láthatók. Mindkét ajak erősen megvastagodott, puha tapintatú, széthúzáskor szétterül
