Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1970-03-01 / 3. szám
84 IVÁNKIEVICZ D. DR.—KOVÁCS ZS. DR. részletes anamnesisében semmi olyan nem volt, mely betegségév ei k a peso latban jelentős lenne. A szájfenék epidermoid cystáinak therapiája a teljes sebészi kiirtás. A szerzők egy része nem foglalt állást abban, hogy a behatolás intra- vagy extraoralis legyen, hanem azt az esettől teszi függővé. Ezzel szemben Ritter az extraoralis, Gabka pedig az intraoralis eltávolítását részesíti előnyben. Bármelyik irányból is történjék a behatolás, a tumor maradéktalan eltávolítása, annak ellenére, hogy a nyelv alatti nyálmirigyekkel soha sincsen összeköttetésben, nehéz, mert az izomzattal mindig erősen összekapaszkodik. Ha pedig a daganat falából akár egészen kis részecskék is maradnak vissza, a tumor recidivál, A fentebb ismerteit három betegünk közül a másodiknak daganatát intraoralisan távolítottuk el. A másik férfi és nőbetegünk esetében a daganat nagysága miatt az intraoralis műtét szóba sem jöhetett. Férfibetegünk tumorának eltávolítása műtéttechnikai szempontból különösebb nehézséget nem okozott. Ellenben nőbetegünk műtétjét nemcsak daganatának extrém nagysága és a nyald regiók bonyolult anatómiai viszonyai, hanem az előző műtét után keletkezett heges összenövések is komplikálták. A heteg kívánságára a műtétet local anaesthesiában végeztük. Már a bőr, platysma és a fascia colli superficialis átmetszése után előtűnt a cysta tokja, melyet a metszés mentén sikerült tompa műszerrel a bőr-platysma-fascia szövetegyütteséből kihámozni. Ezután a seb felső hátsó zugát kampóval hátrahúzzuk és így próbáljuk kifejteni a cysta hátsó pólusát. A cysta felső pólusán kifeszülve találjuk az elvékonyodott vena facialis posteriori. Ezt átvágjuk és felülről-hátulról előrefelé kíséreljük meg a cystatok további kifejtését. A nagy nyaki erek fölött közvetlenül a heges, fasciának tűnő képlet összenőtt a cysta falával, melyet csak nagy nehézség árán sikerült leválasztanunk. Egy másik lenövést a m. mylohyoideus hátsó szélénél találtunk, ahol a húrszerűen kifeszült n. hypoglossus és a ductus submandibularis az izom alá fut. Ezen heges összenövés, mely minden bizonnyal a fascia colli media maradványaiból áll, ráterjed a m. hyoglossusra is, sőt érinti a m. stylopharyngeust és a constrictor pharyngis sup.-t is. A szájüregbe magasan bedomborodó cysta erősen deformálta és dislocalta a regio submandibularis képleteit. Ez tovább komplikálta az öszszenövés által okozott műtéttechnikai nehézséget. Itt már ollóval kellett a cysta falát levágni a teljesen elvékonyodott diophragma orist alkotó izmokról. Az atrophizált gl. submandibularis a cysta alsó szélénél volt, míg a megnyúlt és elvékonyodott ductusát a n. hypoglossussal a dislocalt szájfenéki izmok kupolájában találjuk. Miután ezen a területen sikerült a cystát leválasztanunk, előrefelé az elvékonyodott mylohyoideuson haladva praeparálunk tovább. A regio submentalis területén már nincs műtéti nehézség, itt találjuk meg a cysta elülső pólusán a digastricus elülső hasának izomfoszlányait. Lefelé a trigonum carotium felső határánál resecáljuk a dislocalt és atrophizált gl. submandibularist, valamint a mellette és a nagy erek fölött levő néhány megnagyobbodott 5. ábra
