Fogorvosi szemle, 1970 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1970-03-01 / 3. szám

84 IVÁNKIEVICZ D. DR.—KOVÁCS ZS. DR. részletes anamnesisében semmi olyan nem volt, mely betegségév ei k a peso lat­ban jelentős lenne. A szájfenék epidermoid cystáinak therapiája a teljes sebészi kiirtás. A szer­zők egy része nem foglalt állást abban, hogy a behatolás intra- vagy extraora­­lis legyen, hanem azt az esettől teszi függővé. Ezzel szemben Ritter az extra­­oralis, Gabka pedig az intraoralis eltávolítását részesíti előnyben. Bármelyik irányból is történjék a behatolás, a tumor maradéktalan eltávolítása, annak ellenére, hogy a nyelv alatti nyálmirigyekkel soha sincsen összeköttetésben, ne­héz, mert az izomzattal mindig erősen összekapaszkodik. Ha pedig a daganat falából akár egészen kis részecskék is maradnak vissza, a tumor recidivál, A fentebb ismerteit három betegünk közül a másodiknak daganatát intra­­oralisan távolítottuk el. A másik férfi és nőbetegünk esetében a daganat nagy­sága miatt az intraoralis műtét szóba sem jöhetett. Férfibetegünk tumorának eltávolítása műtéttechnikai szempontból különösebb nehézséget nem okozott. Ellenben nőbetegünk műtétjét nemcsak daganatának extrém nagysága és a nyald regiók bonyolult anatómiai viszonyai, hanem az előző műtét után kelet­kezett heges összenövések is komplikálták. A heteg kívánságára a műtétet lo­cal anaesthesiában végeztük. Már a bőr, platysma és a fascia colli superficialis átmetszése után előtűnt a cysta tokja, melyet a metszés mentén sikerült tompa műszerrel a bőr-platysma-fascia szövetegyütteséből kihámozni. Ezután a seb felső hátsó zugát kampóval hátrahúzzuk és így próbáljuk kifejteni a cysta hátsó pólusát. A cysta felső pólusán kifeszülve találjuk az elvékonyodott vena facia­lis posteriori. Ezt átvágjuk és felülről-hátulról előrefelé kíséreljük meg a cys­­tatok további kifejtését. A nagy nyaki erek fölött közvetlenül a heges, fasciának tűnő képlet összenőtt a cysta falával, melyet csak nagy nehézség árán sikerült leválasztanunk. Egy másik lenövést a m. mylohyoideus hátsó szélénél talál­tunk, ahol a húrszerűen kifeszült n. hypoglossus és a ductus submandibularis az izom alá fut. Ezen heges összenövés, mely minden bizonnyal a fascia colli media maradványaiból áll, ráterjed a m. hyoglos­­susra is, sőt érinti a m. stylopharyngeust és a constrictor pharyngis sup.-t is. A szájüreg­be magasan bedomborodó cysta erősen de­formálta és dislocalta a regio submandibula­ris képleteit. Ez tovább komplikálta az ösz­­szenövés által okozott műtéttechnikai nehéz­séget. Itt már ollóval kellett a cysta falát levágni a teljesen elvékonyodott diophrag­­ma orist alkotó izmokról. Az atrophizált gl. submandibularis a cysta alsó szélénél volt, míg a megnyúlt és elvékonyodott ductusát a n. hypoglossussal a dislocalt szájfenéki iz­mok kupolájában találjuk. Miután ezen a területen sikerült a cystát leválasztanunk, előrefelé az elvékonyodott mylohyoideuson haladva praeparálunk tovább. A regio sub­mentalis területén már nincs műtéti nehéz­ség, itt találjuk meg a cysta elülső pólusán a digastricus elülső hasának izomfoszlányait. Lefelé a trigonum carotium felső határánál resecáljuk a dislocalt és atrophizált gl. sub­­mandibularist, valamint a mellette és a nagy erek fölött levő néhány megnagyobbodott 5. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom