Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
58 KÖNYVISMERTETÉS kesebb, hogy egy bal felső második kisőrlő a korán eltávolított hetes helyén, a hatos és nyolcas fog között tört át. Bréhéret 38 éves nő progeniájának fogszabályozó-sebészeti módon történt megoldásáról számolt be. Felső teljes foghiány súlyosbította a helyzetet. Felső teljes protézist készített, amelyet az arcus zygomaticusokhoz és az apertura piriformishoz circumferenciálisan hozzáerősített. Dolaire szájsebész Obwegeser-műtétet végzett a mandibulán. A túl nagy nyelvet is megkisebbítette. A páciens 10 napig volt kórházi ápolt. Három hétig antibioticum-árnyékolást. végeztek, 5 hét múlva a törvégek konszolidálódtak. Tucat szerint metszőfogtorlódás esetén a következő három lehetőséggel kell számolnunk: 1. transverzálisan fejletlen állcsontok, 2. előrevándorolt oldalfogak, 3. relativ macrodontia, azaz túl széles fogak és keskeny állcsontok. A szerző szerint a Pont-index csak a transverzális viszonyokról tájékoztat, ezért a Chateau-féle anteroposterior index meghatározását javasolja. Lorette 100 kezelt esetet a Chateau-féle index alapján értékelt ki. Ezen index a tuber maxillae anterio-posterior növekedését jelzi. Loreille egyszerűsített fogív-diagramokkal igyekszik a fogívek alakját előre meghatározni. Eljárása 10 fog, vagyis a felső metszők, szemfogak és kisőrlók szélességének összegezésén alapszik, amely érték 77—93 mm között ingadozik. Az átlagérték 85 mm. Domec teleröntgen-felvételek segítségével ellenőrizte az állkapocs fejlődését mandibularis retraetiók kezelésekor. Vizsgálatai szerint therapiás beavatkozásaink a mandibula fejecsének növekedését serkentik. Charlier-Petrovic patkányok állkapcsának condylusát szövetkultúrákban tanulmányozták. Az izolált porcos condylus nem mutatott spontán növekedést, szemben a csöves csontok epiphysis porcával. Charlier 6 patkányt 4 héten keresztül napi 4 órán át elhódított. Két patkány állkapcsát az altatás alatt hyperpropulsióba kényszerítette, két patkány naponta somatotrop hormon injekciót is kapott, két kontrollállatot csak bódított. Mind a négy állat állkapocsfejecsében a chondroblastok fokozott mitosist mutattak, a sejtek száma megszaporodott. A kontrollállatokkal szemben a mandibula hosszabb, a m. pterygoideus lateralis fejlettebb volt. Dahan 32 éves Klippel—Feíí-syndromás férfi esetét közli. Ezen ritka embryopathiás kórkép tünete is rövid ujjak, korlátozott fejmozgás, koponyacsont- és állcsontaszimmetriák, fogazati rendellenességek. Beljean pontos teleröntgenek készítésére speciális kephalostatot szerkesztett. Witt elektronikus mérőműszerrel vizsgálta különböző fogszabályozó készülékek fizikai és fiziológiai sajátosságait. A széltében használt tágítócsavar */4 fordulata a metszők táján 250—350 pont ( = gramm), a szemfogaknál 400—500 p, a felső molárisok táján 500 p erőt fejt ki. Felső középső metszőfog 50 g terhelésre (segédrugóval) 25 ezredmilliméter kilengést végez. A passzív, ill. funkcionális készülékek (pitvarlemez, ferdesík, aktivátor és ennek módosításai) által kifejtett erő az izomműködés függvénye. A pitvarlemez 20— 200 pond, az aktivátor 500 pondig terjedő erőkifejtésre képes. Martinelli 5 Angle III. osztályú sikeresen kezelt bulldogharapásos esetet analizált. Az apikális bázisokat csak kismértékben sikerült kedvezően befolyásolni, főleg a fogak dőlése és a fogmeder-nyúlványok átépítődésé jött létre. Merville két eset kapcsán a horizontalis ág megkisebbítésének intrabucealis technikáját ismerteti. Az intraoralis eljárás legfőbb előnye, hogy nincs külső hegképződés. Nehézséget az ideg kipreparálása képez, veszélyt a fertőzés lehetősége jelent. A szerző akkor látja indokoltnak az eljárást, ha oldalfogak már hiányzanak és ha főleg alsó elülső incisivocaninus táji protractio áll fenn. Gianni dysostosis mandibulo-facialis (Treacher—Collins-, ill. Franceschetti-syndoma) négy esetét közli. Az arckoponya hypoplasiájaés az állcsúes hiánya jellemzi. Aetiologia: rubeola vagy pszichikai trauma a terhesség 2—3. hónapjában. Brender az „edgewise” technika segédeszközét a „typodont” készüléket ismertette. Margaillan—Flammenge a fogszabályozás utáni beköszörülós fontosságát hangsúlyozta. Pegon a Downs-féle A és В pontok közötti szögek (ANB A) profilkihatását vizsgálta. Bichler-Gival 277 testileg és szellemileg fejletlen 6—15 éves gyereket vizsgált. Neuromuscularis zavarokon kívül a koponyacsontok fejletlenségét, dentitio tardát és gyakori malocclusiókat észlelt. Nougaréde az arc fejlődését tanulmányozta 136 teleröntgen segítségével. Ezeket a felvételeket 4—13 éves korig készítette. Lucchese és Fotis 20 Angle I. osztályú, állandó fogazató esetben az első felső kisőrlők eltávolítása után a szemfogak distalis és az első felső nagyőrlők mesialis irányú elmozdulását tették vizsgálat tárgyává. Sokgyűrűs „edgweise” technikát alkalmaztak, éjszakára zabolaívvel hozták stationaer horgonylatba a hatosokat. A szemfogakra 150—200 g distalizáló erő hatott. Azt tapasztalták, hogy a szemfogak distalis elmozdulása mindezek dacára kisebbfokú volt, mint a hatosok mesialis irányú vándorlása. A klinikai eredmény mégis kielégítő. Midy 100 teleröntgen-felvételen, amelyeket 5—15 éves orthodontiai kezelés alatt álló gyermekekről különböző időpontban készített, az agykoponya bázis-szögének (NSBa) összefüggését a Downs-féle A és В pontokkal vizsgálta. Mégis nyitott kérdés maradt, hogy a Nasion-sella-basion szög elváltozása és a kezelés között van-e korreláció? Gola
