Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1969-02-01 / 2. szám

54 BÉRES KAROLY DR. Közlemény a BOTE Konzerváló Fogászati Klinikájáról (mb. tanszékvezető: Boros Sándor dr. egyetemi docens) Eunoctinnal szerzett tapasztalataink a fogorvosi gyakorlatban írta: BÉRES KÁROLY dr. A nem organikus alvászavarok létrejöttében exogen és endogen okok sokasága játszhat szerepet. Az exogen tényezők sorában a szervezet alvás-ébrenlét rit­musának pontos harmóniáját egy új környezet, zaj vagy fényinger ugyanúgy felboríthatja, mint pl. a fájdalom, de a különböző feszültségi állapotok (szoron­gás, félelem, nyugtalanság, idegesség) — mint endogen okok — szintén álmat­lansághoz vezethetnek. Az alvászavarok kifejlődésében szerepet játszhatnak a fogorvosi beavatkozások, különösen a több ülésben végzett, elhúzódó fogkeze­lések. A fogeredetű fájdalmak, tartósságuk és intenzitásuk következtében, ön­magukban is elegendők arra, hogy alvászavarokat idézzenek elő. Ismeretes, hogy lefekvéskor a pulpitises fájdalom lényegesen fokozódik a megváltozott keringési viszonyok miatt, amit esetleg a meleg környezet hyperaemizáló ha­tása még fokoz. A vázolt idegrendszeri következmények kivédésében és megszüntetésében fájdalomcsillapítók, sedativumok és hypnoticumok állnak rendelkezésünkre. Ezeket régóta alkalmazzák a fogászatban és ma is alig akad olyan újabb deri­vatum, amit szakmánk területén ki ne próbálnánk (1, 2). Magunk, a közelmúltban, a Seduxennel végzett psychosedatív kezeléstől lát­tunk jó eredményeket [3]. Jelen vizsgálatunkban egy új barbiturát-mentes al­tató, az Eunoctin hatását vettük megfigyelés alá. Az Eunoctin tabletta 10 mg l,3-dihydro-7-nitro-5-phenyl-H-l,4-benzodiaze­­pin-2-on-t tartalmaz (nitrazepam). Hatóanyaga kémiailag közel áll a chlordia­­zepoxidhoz és a diazepamhoz. A vegyület hatástani vizsgálatát Randall és mun­katársai [4], valamint Görög és munkatársai [5] végezték. Adataikból kitűnik, hogy az Eunoctin hatóanyaga már kis adagokban nyugtató hatást fejt ki, míg nagyobb adagok kis állatokon (patkány, egér) elalvást okoznak. A vegyületnek fájdalomcsillapító hatása is van. Már kis dózisok görcsgátló tulajdonságot mu­tatnak. Az agykéregre kifejtett hatása minimális, elsősorban a hippocampus, thalamus és a nucleus amygdalae befolyásolásával eredményez elalvást. A kli­nikai tapasztalat szerint a szer könnyű és gyors elalvást biztosít, utóhatásai nincsenek [6]. Magyar [7] neuropsychiatriai betegeken nyert észlelései kapcsán azt tapasztalta, hogy az elalvás Eunoctin hatására 30—50 percen belül bekövet­kezik és 7—8 órás alvást biztosít. Elaltatószerként esetei 73%-ban, átaltató­­ként esetei 88%-ban bizonyult a készítmény hatásosnak. Biró és munkatársai [8] 62 belgyógyászati betegeken végeztek megfigyelése­ket. Az Eunoctin hatását Dorlotynnal, Noxyronnal és Tardyllal összehason­lítva, arra a megállapodásra jutottak, hogy a hatáserősség szempontjából a Tardyllal egyenértékű, azonban — kevesebb mellékhatást okozván — alkalma­zása annál előnyösebb. A Konzerváló Klinika járóbetegrendelésén egy esztendeig vizsgáltuk az Eunoctin hatását. Ez alatt az idő alatt 97 beteget részesítettünk kezelésben, közülük 72 nő, és 25 férfi volt. A fogorvosi beavatkozások szerint beteganya­gunk megoszlását l.al. táblázaton. Az Eunoctin adagolására kizárólag azokban az esetekben került sor, amikor a beteg említést tett alvászavaráról. A kezelés megkezdése előtt megkíséreltük az

Next

/
Oldalképek
Tartalom