Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
PROTETIKAI CSONTTAN 49 Közlemény a Kecskeméti Megyei Kórház (igazgató-főorvos: Takács Sándor dr.) Stomatológiai Osztályáról (főorvos: Szántó György dr.) Protetikai csonttani vizsgálatok a palatum és velum határterületén írta: SZÁNTÓ GYÖRGY dr. A teljes fogpótlás eredményeinek vizsgálata [6] kimutatta azokat az okokat, melyek az eljárásmód sikerét gyakran kétségessé teszik, vagy teljesen meghiúsítják. A teljes protézisek jelentős részét nem viselik, használhatatlannak minősítik. A fogászati szakrendeléseken készített minden 5. alsó és minden 8. felső teljes fogművet nem viselték. Külföldi utóvizsgálatok is hasonló eredménytelenségről számolnak be, így Göllert\\\ 33% balsikert, Lohrer [4] 21,4% eredménytelenséget állapíthattak meg. A részletes elemzés szerint a teljes felső fogpótlásoknál 39,6% a hátsó lezárás hiányossága, 52,7% a tuber táji alaplemezrész (Tuberumfassung) nem megfelelő kiképzése észlelhető. A teljes felső fogművek dorsalis széli kiterjesztésének és kiképzésének hibái: a nem kielégítő szakmai ismeretanyag, részben a csonttani alapismeret hiányossága. A protetikai szakma művelésénél a dorsalis alaplemezrész csonthatárai, illetőleg támpontként felhasználható csontrészei: 1. Tuber maxillare a felső állcsont hátulsó felszíne (facies intratemporalis) folytatásában, a fogmedernyúlvány (processus alveolaris) hátsó találkozási területén levő csontgumó, Kemény [2] elnevezése szerint. Varga [7] csonttani vizsgálataiból is ismeretesen, ez az esetek többségében, környezetéből gumószerűen kiemelkedik. Előfordulhat azonban, hogy nem kiemelkedő, hanem lapos a csontfelszínek ezen találkozási területe, sőt olykor bemélyedés is észlelhető. E variációk szerint Kemény pozitív, semleges és negatív tuberekről tárgyal. Támpontként a pozitív tuber használható, látható, tapintható, a processus palatinus-szal többnyire tompa szöget zár be. 2. Crista marginalis, a szájpadcsont (os palatinum) vízszintes részének (pars horisontalis) hátulsó, éles szabad széle. Ez alólról határolja a hátsó orrnyílást (choana). A klinikumban nem látható, részben kielégítően tapintható, azonban az orrfuvási effektusban (Nasen-Blas-Effekt) észlelhető, megjelölhető támpont. 3. Spina nasalis posterior, a középvonalban, a kétoldali szájpadcsont egyesült kiemelkedése (crista nasalis) folytatásában kiszögeléssel végetérő csontléc, csonttövis. Nem látható, de kielégítően tapintható, és a két oldalsó részén látható gödröcske (foveola palatina) is jelzi, támpontként használható. 4. Hamulus pterygoideus, az ékcsont (os sphenoidale) röpnyúlványának (processus pterygoideus) medialis, keskenyebb és hosszabb lemezének (lamina medialis) alsó, kampószerű, kissé oldalra görbült vége, melyen barázda fut (sulcus hamuli pterygoidei). Olykor látható,^/ tapintható, megjelölhető támpont. A hátsó határvonal klinikai támpontjai c. közleményben [5] már utaltam a csontrészek alak- és térbeli különbségeinek összefüggésére és jelentőségére.
