Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1969-02-01 / 2. szám

40

KOMÁRI JÓZSEF DR.

hogy a műcsonkokat összetartó sapka meglazult, s ennek következtében az egymástól függetlenné vált tűk kiestek a helyükről.

Előfordult az is, hogy mind a három tű együttesen vongálódott ki a csontból a koronapróbával járó gipszlenyomattal. Ez azzal magyarázható, hogy a tantáltűk könnyen görbülnek és így széttérő helyzetben is éltávolíihatók.

Gyakran tapasztaltuk azt is, hogy a gracilis tűk túlságosan koncentráltan vitték át a megterhelést a csontszövetre. Ezt igazolják a tűk hajlításának környékén keletkezett csontfelszívódások. E jelenséget azzal magyarázzuk, hogy a fokozott megterhelésre a tűk a hajlításuknak megfelelő helyen tovább görbültek. Ezáltal fokozódott a nyomás a környező csontszövetre s ez okozta a hajlat körüli csontszövetfelszívódást. Az idevágó szakirodalomban ez utóbbi problémával foglalkozik a legtöbb szerző. A tű-implantáció eme hátrányait küszöböli ki Bernkopf megoldása, amelynek lényege, hogy az egymástól viszonylag távol elhelyezett tűket alig görbíti meg, s egy szalagszerűen tovafutó öntvénnyel foglalja azokat egységbe.

Magam a felsorolt hátrányok kiküszöbölésére olyan szerkezeti módosítást alkalmaztam, mely lehetővé teszi, hogy a tű-implantátumokkal kapcsolatos reményeink a gyakorlatban is megvalósuljanak. E cél érdekében olyan tűt készítettem, amely már csupán adottságainál fogva is, önmagában rögzül a csontban. E módosított tűt, mely rendszerint a hármas egység középső tagjaként szerepel, vitalliumból öntjük, a tantál-tűnél vastagabbra készítjük s a csúcsi harmadán ellátjuk három, a szigony végére emlékeztető fémszakállal (4. ábra). Ez az öntött tű nem görbül, a megterhelést nagyobb felületen osztja el s a fémszakállak révén a húzó erőkkel szemben is ellenáll. Beültetése úgy történik, hogy a csontba kb. 5 mm mélyen befúrunk, majd az előfúrásnál mélyebben belekalapáljuk a fu-3. ábra. A tű-implantáció menete az első tű beültetésétől a műcsonkkal ellátott, komplett „hármas egység”-ig (Orlay)

4. ábra. Vitallium-szigony három fémszakállal