Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
FÉM-ALLENTÉZISEK 23 pótlás beragasztása után ez a mozgás megszűnik, valószínűtlennek tartjuk azonban, hogy a nagymértékben felszívódott csontállomány újraképződik, s így az allentézis „csontosán” is rögzül. Az endossealis beültetésnél ugyanis a csontban lepergő jelenségek sokban azonosak a csonttörések folyamán lezajló biológiai folyamatokkal. A szivacsos csontállomány újraképződésének egyik feltétele a jó érhálózat kialakulása, illetve a jó vérellátottság biztosítása és fennmaradása. Töréseknél ezt elsősorban a törtfelszínek rögzítésével biztosítják, endossealis beültetés esetében az allentézis mozgásának kiküszöbölése révén érhet jük el a csontosodás megindulását. Meggyőződésünk, hogy ez utóbbi követelmény teljes mértékben semmiféle szerkesztéssel nem biztosítható, mégis megkíséreltük e 6/a ábra. Kétrészes, kúpos vitallium-csavar a csapos műcsonkkal 6/b ábra. Az összeillesztett kétrészes csavar 7. ábra. Sorközi frontfog-hiány megoldása vitallium-csavarra támaszkodó szabadvégű híddal fontos probléma megoldását . E cél érdekében csavarjainkat két részből készítettük el: a hídpillérnek tervezett csavar magja a csúcsán zárt, kúp alakú üreget fog közre s a felépítmény egy csapos műcsonk közbeiktatásával veszi azt igénybe (6/a-b ábra). E kétrészes konstrukció teszi lehetővé, hogy a csavarosrészt a híd elkészültéig megkímélhessük minden olyan erőbehatástól, mely a csavar kilazulását okozhatja. Ezt azáltal érjük el, hogy a menetes részt a gingiva szintjéig csavarjuk be, s így az erőbehatás csak a merőleges irányú megterhelésre korlátozódik. A továbbiakban az allentézist csaposfognak tekinthetjük, s a csapos mű csonkot a későbbiek folyamán a többi hídhorgonnyal együtt próbáljuk. — Szabálynak tekintjük, hogy a csavart csak a kötőszövetes rögzülés után, tehát a beültetést követően 3—4 hét múlva terheljük meg. 8. ábra. Alsó sorvégi hiány pótlása vitallium-csavarok segítségével
