Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

PROTETIKAI ELŐKÉSZÍTÉS 13 és a csekély nyomás miatt igen magas fordulatszámú turbinás készülékkel vég­zett preparálás esetén kevesebb elváltozás támad, mint a magas- és alacsony fordulatszámú fúrógépek használatakor. A lecsiszolt fog pulpájában lejátszódó kóros folyamatok értékelésekor igen jelentős, hogy az előkészítés kapcsán számos inger összegeződik és ezáltal a vár­ható szöveti reakció erősödik (Ahrens, 1967). Alapvető tény, hogy a fog ke­­ményállományának lecsiszolásakor és minden előkészítéskor, többé-kevésbé számolni kell a fogbél károsodásával. A gyakorlat számára ebből két jelentős kérdés adódik: 1. Milyen a károsított fogbél állapota az előkészítést követően? 2. Miként lehet csökkenteni az előkészítéssel járó fogbélizgalmat? 1. Messzemenően azonos körülmények között előkészített és a preparáció után különböző időben eltávolított fogak utóvizsgálata meglepő eredményt adott. Az előkészítés okozta pulpaelváltozások visszafejlődtek. Heveny beszű­­rődések és kiterjedt szövetpusztulások néhány hónap alatt vacuola-képződéssel, egy részük másodlagos dentin-képződéssel gyógyult. Klinikai tapasztalatok alapján ismeretes, hogy a csiszolással megnyitott pulpaszarvak megfelelő kezeléssel — amint az az élő fogbél sapkázásakor törté­nik — reakciómentesen és komolyabb panasz nélkül elláthatók. A klinikailag ép, egészséges fog adja a legjobb alapot a szövődménymentes előkészítésre. A prognózis már kedvezőtlenebb nagyobb szuvas defektus és még inkább rosszul ülő koronák, főleg műanyagköpeny koronák esetén, ha a dentin fertőzött és el­­színeződött. 2. Az elkerülhetetlen pulpaártalom csökkentése végett az előkészítés legyen kíméletes, főleg a hűtés legyen minden fordulatszám mellett kielégítő. A nyo­más legyen mindig kisfokú és csak jól centrált, éles csiszoló köveket használ­junk. Alapvető kívánalom a lecsiszolt fog védelme. Ennek szükségszerűségét jól alátámasztják Ketterl (1961) számadatai. A zománcdentin határon mm2-enként 16 000 dentincsatorna található. Ezek átlagos átmérője 1,7 p. A pulpa közelé­ben a dentincsatornák száma mm2-enként 68 000. Ennek következtében a pulpa közelében a csiszolással átvágott odontoblast-nyúlványok adta felület nagyon megnőtt; a csonkfelület kb. 40%-át adják. A csonk provizórikus ellátá­sának célja a megnyitott dentincsatornák védelme osmotikus, kémiai és hőinge­rekkel szemben. Megfelelő készítmények bizonyos védelmet adnak a lecsiszolt csonkfelületnek. Ezek vékonyan bevonják a felületet és lezárják a dentincsa­­tornákat. Calxyl-tejjel történő ecsetelés igen alkalmasnak bizonyult. Bár ezáltal a dentincsatornák mechanikailag nem záródnak, mégis a bekövetkező alkali­­satio és az ezáltal létrejövő varasodás a szabaddá vált szövetrészek számára kedvező gyógyulási körülményeket teremt a fogbél közelében. Azonban ez az ecsetelés nem véd a hőhatásokkal szemben, ezért szükséges á csonkot provizóri­kus koronával is védeni. A nagy és igen nagy sebességű fúrógépek alkalmazása nagy haladást jelentett a protetikai preparációs módszerekben. Gyakran emlegetik az időmegtakarítást, amit a turbinás gépek használata jelent. Ha azonban a korona készítési idejét egészen a becementezésig vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy tisztán a preparálás (leszámítva a csiszolókövek cseréjét és a szüneteket) csak a kezelési idő 1/10 részét veszi igénybe (Körber), de ha x/5 ré­széig is tartana, ezt az időnyerést akkor sem lehetne túlértékelni (Kühl, 1967). Ennek ellenére sok protetikus és páciens szubjektív alapon előnyben ré­szesíti a turbinás gépeket, bár tiszta csiszolóteljesítményük nem jelentősen előnyösebb a 30 000 fordulatszámú gyémántköves gépekénél. A turbinás készü­lék adta előnyök: az előkészítés kevesebb fáradsággal jár, ritkábban kell a köveket cserélni, a nyomásmentes munka, az automatikus vízhűtés, a fogorvos

Next

/
Oldalképek
Tartalom