Fogorvosi szemle, 1969 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1969-04-01 / 4. szám
118 BÁNÓCZY J.—DR. RADNAI T. DR.—REMÉNYI I. DR. Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikájáról (igazgató: Berényi Béla dr. egyetemi tanár) és a Váci Rendelőintézet Dunakeszi és Felsőgödi Fogászatáról (igazgató: Tóbiás István dr.) Módszertani tapasztalataink Dunakeszi és Felsőgöd lakosságán végzett stomato-onkológiai szűrővizsgálatok alapján írta: В Á N Ó C Z Y JOLÁN dr., RADNAI TAMÁS dr. és RIIÍHYI I S T V Á N dr. A száj praeblastomás állapotainak gyakoriságára vonatkozó irodalmi adatot keveset találunk. Legtöbben a leukoplakia előfordulását vizsgálták fogászati beteganyagon. Eichenlaub 2349 beteg között 70 leukoplakiásat talált (2,9%), Kovács György 500 beteg átvizsgálása során 2%-ban, saját anyagunkban a Budapesti Szájsebészeti Klinika Szájbeteg Osztályán 2 év alatt jelentkező 4359 szájbeteg között 2,54%-ban észleltünk leukoplakiát. Pindborg és mtsai 3 indiai városban 10—10 000 ambuláns fogklinikai beteg között 1,55%-ban (Bangalore), 3,28%-ban (Lucknow), ill 2,84%-ban (Bombay), Mehta a bombay-i rendőrség szűrővizsgálata során 3,48%-ban talált leukoplakiát. Fenti adatok szelektált beteganyagra vonatkoznak. A teljes lakosság szűrését célzó egyetlen adat hazai eredetű: Bruszt 1962-ban számolt be 7 község lakosságának szűrővizsgálatáról, ahol 5613 14 éven felüli egyén átvizsgálása során 3,6%-ban talált leukoplakiát, s 0,14%-ban jóindulatú daganatot. A stomato-onkologiai gondozás jegyében született meg az a törekvésünk, hogy az eddiginél nagyobb embercsoport szűrésére alkalmasnak látszó módszerrel kutassuk a praeblastomás állapotok előfordulási arányát hazánkban. Az ilyen eseteket kiemelve, azokat még időben kezelésbe véve, carcinoma prophylaxist végezhetünk. Anyag és módszer Modell-kísérletünk anyagát Dunakeszi és Felsőgöd községek összlakosságának (kb. 26 ezer fő) 17 éven felüli korosztályai alkották. Ezen területek szinte teljes populációjának szűrővizsgálatára egyetlen járható útként a tüdőröntgenszűrésen való megjelenési kötelezettség felhasználása, vagyis egyazon helyen és időben — tehát ugyanazon szervezés keretében — véghezvitt „komplex” szűrővizsgálat mutatkozott. A tbc-ernyőképszűrés kiegészítő vizsgálatának vélt száj vizsgálatot a beidézettek csaknem valamennyien fegyelmezetten megengedték. A tbc-szűrőállomással való kooperációnak az ernyőképszűrés ütemének folyamatosságát nem akadályozhatta, ezért adminisztrációnkat a minimumra korlátoztuk. Akinél gyanús tüneteket találtunk, a tbc-idézőlap sorszámát feljegyeztük, így nevezettek személyi adatait a naplóból könnyen kikereshettük. A következő, rutinossá alakított vizsgálati metódust alkalmaztuk: extraoralis megtekintés (aszimmetriák, parotis-, nyirokcsomó rendellenességek) után a száj üreg eszközös feltárása és az ajaktól a garatig terjedő reflektorfény melletti megtekintés következett. Amikor a betegáramlás üteme megengedte, de gyanús jel esetén minden esetben, tapintó ujjunkkal is vizsgálatot végeztünk. Különös gonddal vizsgáltuk a rejtettebb sublingualis, paralingualis, nyelvgyöki és retro-molaris területeket. Tumor- vagy praeblastoma-gyanúnál betegeinket fogorvosi beutaló cédulával a klinikára irányítottuk. Gyanúként vettünk minden 1. terimenagyobbodást, 2. nyálkahártyaszarusodási zavart (leukoplakia alatt értve a száj nyálkahártya nem letörölhető fehér foltját, mely nem sorolható más betegségcsoportba), 3. hámhiányt (fekélyt vagy berepedést), 4. megnagyobbodott fájdalmatlan nyirokcsomót és nyálmirigyet.
