Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1968-03-01 / 3. szám

90 SIDLÓ FERENC DR. görbe inkább lapos, Addison-kórra jellemző volt. Fractional! próbareggeli ered­ménye: éhgyomri anacid, 10’: anacid, 20’: 6—10, 30’: 20—30, 40’: 18—24, 50’: anacid volt. Röntgen-vizsgálat: borsónyi ulcus a duodenum pylorus alatti részén. Therapia: Inj. Polybé, Inj. B12, 300y tabletta nicotamid. Külsőleg borax­­glicerin pakolás, gentiana ibolyás ecsetelés (párhuzamosan ulcus-kezelés is folyt). Háromheti kezelés után a fekete elszíneződés megszűnt, de panaszai lényegé­ben változatlanok maradtak, sőt, ulcusos panaszai még fokozódtak is. Ezért szükségesnek látszott a beteggel közölnöm, hogy ha ulcusát műtétileg eltávolí­tanák, lehetséges, hogy nyelvelváltozása megszűnne. Háromnapos kórházi belgyógyászati előkészítés után 1967. június 7-én a megyei kórház sebészeti osztályán elvégezték a műtétet (Billroth II. 2/3 resec­tio.) Közvetlenül a pylorus alatt forintosnyi callosus ulcust találtak. Július 15-én p.p. sebgyógyulás után a beteg elhagyta a kórházat. Három héttel a mű­tét után lingua pilosa nigrás elváltozása is kezdett javulni és hat hét után tel­jesen megszűnt. Ф. Ш и д л о: Случай lingua pilosa nigra. Dr. F. S i d 1 ó : Fall einer lingua nigra pilosa. Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikájáról (Mb. tanszékvezető: Boros Sándor dr. egyetemi docens) A bemérőtű alkalmazásával szerzett újabb tapasztalatok írta: WALTER JÁNOS dr. Korábban (Fogorv. Szle. 1965. októberi szám) ismertettük a bemérőtű alkal­mazását gyökérkezelésnél. A publikáció óta eltelt időszak kedvező tapasztalatai indokolják, hogy e bemérési módszer alkalmazását néhány újabb szemponttal kiegészítsük. Nem kétséges, hogy mindazon gyökérkezelési eljárásoknál, ame­lyeknél az apicalis tájék korrekt lezárásának szükségessége fennáll, elengedhe­tetlen a gyökércsatorna pontos bemérése, mivel ez határozza meg a kezelés minden további mozzanatának sikerességét. Az általunk alkalmazott csatornahossz-meghatározás a bemérőtü használatán alap­szik. A bemérőtűt Miller-tűből is előállíthatjuk; rajta 5 mm-enként összesen hat — rtg-en is látható — körkörös bevágás van, amely 30 mm-es hossznak felel meg. Tapasztalatunk szerint e házilag is előállítható eszköz a legtöbb esetben alkalmas a gyökércsatorna hosszának igen pontos meghatározására. Újabb tapasztalatunk szerint általában elegendő, ha a bemérőtűt egyönte­tűen a 3. bejelölésig helyezzük a fogba. Ez 15 mm-es hosszúságnak felel meg. A külső bejelölési pontot viszonyíthatjuk a metszőéihez, csücsökhöz, a korona trepanatiós nyílásának valamely pontjához, ill. a gyökércsatorna bemenetéhez. A rtg-felvételre, a koronái részt illetően, a nagy valószínűségű elvetülés miatt nem támaszkodhatunk. Az ismétlések elkerülése végett e helyt nem kívánunk a bemérés részleteivel foglalkozni. Az 1. ábra azt a leggyakoribb esetet reprezentálja, amikor a bemé­rőtű hegye nem éri el a gyökércsúcsot. 2. ábra a csúcsig tömött fogat mutatja be. A gyökércsatorna bemérőtűvel mért hosszúságának ismerete nemcsak a tágí­tásnál van segítségünkre, hanem az esetleges gyógyszeres kötések alkalmazásá­nál, valamint a Lentulo és a pointok hosszának meghatározásánál is. Azonkívül a bemérőtűs rtg-felvételt bármikor felhasználhatjuk periapicalis műtét beha­tolási helyének pontos megállapításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom