Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1968-03-01 / 3. szám

CHOLINESTERASE

77

zöld elszíneződés jelentkezett, annak jeléül, hogy itt a cholinesterase szintje alacsonyabb, eltér a normáltól, tehát a többihez viszonyítva kórosnak tekinthető.

IRODALOM: 1. Downs, J. R.: J. Oral. Surg. 24, 257, 1966. —- 2. Sailer, S., Braunsteiner, H.: Klin. Wschr. 37, 986, 1959. — 3. Gsokonay L., Marton Gy.: Orv. Hetil. 105, 2043.11. 1964. — 4. Straub F. B.: Biokémia. Medicina, Budapest, 1965. 79 old.

/

К. Петруц: Определение активности холинэстеразы в слюне.

Автор переработал качественное определение холинэстеразы в сыворотке для определения таковой в слюне. Содержание холинэстеразы в слюне в 70% случаев нормальное, в 20% случаев оно выше нормы, что однако нельзя считать патологическим и, наконец, в 10% случаев ниже нормы, что патологически, потому что холинэстераза в низкой концентрации не в состоянии расщеплять накопившийся ацетил-холинхлорид.

Dr. К. Petrucz : Die Bestimmung der Cholesterin-Aktivität im Speichel.

Die qualitative Serum-Cholinesterase Bestimmung wurde zur Speichel-Cholinesterase Bestimmung abgeändert. Der Cholinesterase-Spiegel des Speichels weist in 70% der Fälle einen normalen Wert auf, in weiteren 20 % ist ein erhöhter, aber nicht als pathologisch anzusehender Gehalt vorhanden. Es konnte schliesslich in 10 % der Fälle ein verminderter Spiegel festgestellt werden. Diese Verringerung kann als pathologisch angenommen werden, da durch die in niedriger Konzentration vorhandenen Cholinesterase das angehäufte Aeetylcholinchlorid nicht abgebaut werden kann.

Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti Klinikájáról (igazgató:

Berényi Béla dr. egyet, tanár)

Adalék a nyelv-cylindroma kórismézéséhez

Irta: CSATÓ liSZlŐ dr.

Billroth több mint 100 éve cvlindromának nevezte azt a daganatféleséget, amelyet azóta az eredetéről, histologiai képéről és biologiai-klinikai viselkedéséről alkotott eltérő vélmények alapján tucatnyi névvel és osztályozással illettek. Velios és Williams (14) pl. cvlindromatosus adenocarcinomának tartja. Evans (11), Bauer és Fox (17), Kramer és mtsai (18) a kevert tumorok között említik. Willis (12) a pleomorph adenomákhoz, Ranger és mtsai (8) a basaliomákhoz, Foote és Frazell (19) a cystikus adenocarcinomákhoz, Bartelheimer és Maurer (27) a basalsejtes carcinomákhoz sorolja a cylindromát. A legtöbb szerző azonban, így pl. Andrä (23), Raivson és mtsai (10), Haranghy (7), Seifert (28), Lucas (21), Hertig (30), Langer (25), Ranch (24), Lemaitre (20), Probst (29) megegyezik abban, hogy önálló tumorféleségről van szó és hogy ezt helyes külön néven nevezni.

A szerzők többsége epithelialis eredet mellett vall. Wawro és Adams (1) hangsúlyozzák a feltűnő szövettani hasonlóságot a cylindroma és az adenocysticus basalsejtes epithelioma, illetve az állcsontok adamantinomája között. Szerintük a hám basalis sejtjei, illetőleg a hámszármazék (függelékek) állnak ezen tumorok fejlődésének hátterében és lényegében ugyanazon alap-tumor jelenik meg a különböző localisatiókban.

Klasszikus szövettani képe lyukacsos sajtra, méhek viaszlépére vagy szitára emlékeztet, mivel kisebb-nagyobb űrök vannak benne rendszerint hálózatos elhelyezkedésű stroma, ill. hámsejtkötegek között. A cystaszerű űrök lehetnek üresek vagy secretiót tartalmazhatnak, amely positiv mucicarmin és Schiff-