Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-01 / 2. szám
TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 59 TUDOMÁNYOS ÜLÉSEK 1967. október 27. Bánóczy Jolán dr.: Leukoplakias anyagunk ellenőrző vizsgálata A Budapesti Szájsebészeti Klinika beteganyagából 285 leukoplakiás beteg sorsát 21 éven keresztül ellenőrizte. Megállapította, hogy a leukoplakia lokalizációja és az aetiologiai tényezők között összefüggés mutatható ki. Az aetiologiai tényezők közül legnagyobb szerepe a dohányzásnak van. Legjobb kezelési módszernek — az aetiologiai tényezők kiküszöbölése mellett — a sebészi eltávolítás bizonyult. Az erosiós típusú leukoplakiák reagáltak legrosszabbul a kezelésre, és ebből a csoportból fejlődött ki a careinomás esetek legnagyobb része. Sugár László dr.: A leukoplakia és carcinoma összefüggése A Budapesti Szájsebészeti Klinikán 1946 óta kezelés alatt álló leukoplakiás betegek közül 285 beteget vizsgált meg azóta ismételten és ezek közül 16 esetben, az esetek 5,6 százalékán fejlődött ki idővel carcinoma. A carcinoma kifejlődése már aránylag fiatal korban a 30—40 évesek korcsoportjában is észlelhető, nőkön valamivel gyakoribb volt, mint férfiakon. A leukoplakia kezdete és a carcinoma kialakulása közti ún. lappangási idő elég nagy szóródást, 1—20 évig terjedő változást mutat. A daganat kiindulási helye az esetek felében a nyelven volt, a többi eset egyenletesen oszlik meg az ajak, a lágvszájpad, az orcái és az alveolaris gerinc nyálkahártyája között. Malignitásra gyanús esetekben a folyamat radikális eltávolítást indokolt. Ezen esetek gyakori, rendszeres ellenőrzése szükséges. Hozzászóltak: Skaloud Ferenc dr., Prof. Berényi Béla dr., Lelkes Kornél dr., J.-né Kovács Erzsébet dr., Csiba Árpád dr., Prof. Balogh Károly dr. 1967. november 3. Szentbe István dr.: Ezüst inlay-k corrosiója Az ezüst (vagy annak 10—20% rezet tartalmazó ötvözete) a szájban hamarosan megfeketedik. Ezen kozmetikus hátrány miatt általánosságban betéteknek nem használják. Tapasztalata szerint szájba helyezett ezüst betéteken 5—10 év után a látható felszíneken nagymérvű kopás, valamint az elszíneződés fokozódása nem mutatkozott. Az ellenőrzött esetek felében az approximalis kazettának megfelelő fémrészlet a gingivalis szélnél jelentős, 1—2 mm-nyi vastagságban eltűnt. Úgy tűnik a gingivalis szélnél mutatkozó corrosio létrejöttében a papillák és az interdentalis lepedék jelentősége a legnagyobb. Figyelemre méltó, hogy az egykor kialakított cavitas gingivalis szélénél rátekintésre épnek látszó cementet talált és a tömés nélkül maradt approximalis részeken secundaer caries kb. 20 eset közül csak egynél fordult elő. Vándor Ferenc dr.—Ravasz László dr.: Nyelvdaganatok diagnosticája A nyelvtumorok eredményes kezelésének alapfelvétele a korai felismerés. Ha a kezdeti tünetek, mint fájdalmatlan fekély, göb vagy folt a nyelven, vagy fájdalmas fekély esetén tumorra is gondolunk, az oki kezelés nagy százalékban eredményes. Későbbi stádiumban, mikor az előbbi tünetekhez már nyelési panasz vagy nyaki nyirokcsomók is társulnak, a prognosis kedvezőtlenebb. Hozzászóltak: Skaloud Ferenc dr., Vámos Imre dr., Sugár László dr., Lelkes Kornél dr., Prof. Balogh Károly dr. Csiba Árpád dr. 1967. november 17. Prof. S. M. Davidoff (Szófia): Die Veränderung der Zahnwurzelhartgevvebe als Testobjekt in der Diagnostik zentraler Kiefertumoren. (A foggyökér-állomány változásának ,,test”-ként való alkalmazása a centrális állcsontdaganatok diagnostieájában). Az elmúlt 10 évben nagy számú klinikai és röntgen vizsgálatot végzett a Szófiai Szájsebészeti Klinikán, állcsontdaganatos betegeken. A centrális elhelyezkedésű, jóindulatú állcsontdaganatok az érintett fogak gyökerein resorpciós elváltozásokat okoztak, ugyanakkor hasonló elváltozásokat a malignus tumorokkal kapcsolatban nem látott. A fenti elváltozásokat annyira állandóknak és következetesnek találta, hogy differential-diagnosticai jelként ajánlja a benignus és malignus centralis állesontdaganatok elkülönítésére.
