Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-01 / 1. szám
TEJFOG-AMPUTATIO 5 Strom ergab durchwegs in diesen Tricresolformalinfällen eine höhere Erregbarkeit der Wurzelpulpen gegenüber den reinen Formalinfällen” (cit. uott). Ügy látszik, hogy a formalinkomponens „nem szalad előre” ha tricresollal együtt alkalmazzuk. A formalin gyors penetrálását közvetlen alkalmazásánál újabban is megerősítették (9). A differens szövetrögzülést a szöveti képeken mi is tapasztaltuk. A TCF rövid (ebben a kísérletben 1-—2 óra) alkalmazása az amputált pulpacsonkra az egyes esetekben különböző mélységű behatást eredményezett, de egyszer sem hatolt az apexig. Az eredményekből következik az az érdekes jelenség, hogy a TCF által denaturált pulparész és a nem, vagy csak mérsékelten alterált pulparész határán a meszes kiválásnak differens feltételei keletkezhetnek, melyek részben amorf, részben strukturált szöveti variánsokat eredményeznek (5). Az egész reactio indító jellegű, azaz a reactio beindítása után a folyamat huzamosabb ideig tart, ami a fokozott kemény-állomány-képződés által a gyökérlumen beszűkülését eredményezi. Ezen folyamat reactio-módja erősen emlékeztet a Selye (7,8) által leírt calciphylaxis jelenséghez, mely esetben a primaer indító (sensitiser) szerepét a localisan alkalmazott TCF, a calcifikálást kiváltó ágens (challenger) szerepét a Ca(OH)2 tölti be. A Ca(OH)2-os készítmények a tejfogak kezelésében eddig is találtak pártolókra (6), de a fentiekben ismertetett activáló calcináló hatást nem mutattak ebben a mértékben (2, 6, 10). Azt lússztik, hogy ez az eljárás a tejfogak megtartásában — esetleg bizonyos módosításokkal — egyszerűségére és biológiailag tetszetős voltára tekintettel a gyakorlatban be fog válni. Indicatiós területét illetően a folyamatban levő vizsgálatok lesznek hivatva tisztázni, hogy a nemrég lefektetett indicatiós lehetőségek (4) mennyiben lesznek tágíthatok. IRODALOM. 1. Boennecken, H.: Über Pulpaamputation. Dtsch. Zahnheilk. in Vorträgen H. 12, Leipzig, Thieme, 1910. — 2. Doyle, W. A., McDonald, R. E., Mitchell, D. I'\: Formoeresol Versus Calcium Hydroxyde in Pulpotomy. J. of Densistry for Children, 1962, sec. quarter, 86. — 3. Droter, J. A.: Formoeresol in vital and non-vital teeth. J. of Dentistry for Children 30, 239; 1963, ref.: Quintessenz 1964, Nr. 2443. — 4. Hattyasy D.: Possibilities of the Conservation of the Demaged Dental Pulp. Intern. Dent. J. 16, 63; 1966. — 5. Hattyasy D.: Variation der Gewebsreaktion n. Applikation von Cresol-Formalin und Kalziumhydroxid an Milchzahnpulpen. Dt. Zahn—Mund—Kieferhk. 49, 274; 1967 — 6. Krusic, V.: Unsere Erfahrungen bei der vitalen Überkappung des Milehzahnmarkes mit Reogan und Calxyl. Österr. Z. Stomatol. 62, 130; 1965. — 7. Padmanabhan, N., Tuchwe-6. ábra. A 26. sz. esetből részlet az egyik gyökércsatornából (a kép felső része a korona felé) : a felső rész pulpája erősen átalakult és hasonló a resorbtiós szövethez f—>-aknái resorbtio); az alsó részben a pulpát új dentines burok (d—d) veszi körül. Ezen belül típusos pulpaszövet
