Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-01 / 2. szám
TRAUMÁS ELVÁLTOZÁSOK 47 nak, amelyek ismertetésével az egyes kóresetek tárgyalása alkalmával foglalkozom. A fogakat érő rágóerő nagysága általában 50—100 kilogramm között változik, melynek nagy része a fog hossztengelyével párhuzamosan, tengelyirányban, kisebb része pedig a hossztengellyel kisebb-nagyobb szöget képezve, oldalirányban hat. Jó reactio-képességű fogágy és zárt fogsor esetében a gyökérhártyarostok és a contactpont-rendszer folytán ez a nagy rágóerő megoszlik az egész fogsoron, még olyan esetekben is, amikor nagy része egyes fogakra vagy fogcsoportokra nehezedik. Minden olyan esetben, ahol a rágónyomás egyenletes megoszlása valamilyen ok folytán zavart szenved, így több rágófog hiánya, occlusiós, articulatiós rendellenességek eseteiben, előbb-utóbb a fogágy traumás elváltozásai lépnek fel. Csökkent ellenállóképességű fogágyban, zárt fogsor esetén is felléphet a traumás fogágyelváltozás. Egészséges, parodontosisra hajlamot nem mutató fogágyban traumás károsodás fellépését leggyakrabban több rágófog elvesztése után látjuk. Az eltávolított fogak helyébe az antagonista fogak benőnek, a szomszédos fogak bedőlnek, a többi fog pedig kisebb-nagyobb vándorlást, dőlést szenved, aminek folytán a harapás fokozatosan süllyed. Az antagonistával rendelkező fogakra a foghúzás után mindjárt a physiologiásnál nagyobb erők hatnak; az eldőlt fogakra főleg az oldalirányú nyomás fokozódik, minél nagyobb a fog dőlése, az oldalirányú erők annál nagyobb szögben és erővel hatnak, és annál nagyobb károsodást okoznak. A keletkezett mélyharapás folytán a metszőfogak támasztószöveteiben indul meg a súlyosabb pusztulás. A mélyharapás azon eseteiben, amikor centrális occlusióban az alsó metszőfogak a felső metszőfogak palatinalis felületét érintik, rágás alkalmával az alsó metszőfogak a felső metszőfogak koronáit labialis és distalis, a gyökerek csúcsi harmadát pedig palatinalis és mesialis irányba tolják, s a fogak legyezőszerű szétnyílását okozzák. A felső metszőfogak ezen erők hatására úgy viselkednek, mint kétkarú emelők, amelyek forgástengelye a gyökér középső vagy csúcsi harmadában helyezkedik el. A kétkarú emelő mechanikai hatása folytán a gyökérnek a forgástengelytől a gyökércsúcs felé eső részén a mesialis oldalon, a forgástengelytől koronális irányban pedig a gyökér distalis oldalán a rögzítőszövetekben 1. ábra. Ili közti spongiosában a gyökércsúcsi harmadban és az oldalsó spongiosában a gyökér koronális harmadában csontritkulás, e felületekkel szemben tömörülés 2. ábra. ljl közti spongiosát teljesen kitölti a ritkulás és csonttasakok láthatók 3. ábra. A csonttasakok körül csonttömörülés
