Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-06-01 / 6. szám
162 TOTH К. DR—PAPP P. DR. számára igen gyakran nagyon kedvezőtlen viszonyokat teremt. A műtétet végzőnek törekednie kell arra, hogy a fogpótlást végző szempontjait is szem előtt tartsa. Az ismertetett irodalmi adatok, saját megfigyeléseink és az antibioticumok adta lehetőségek késztettek bennünket arra, hogy a radikális műtétet, amikor csak lehet, elkerüljük. Jelen beszámolónkban műtéti eredményeinkről kívánunk jelentést tenni. Célkitűzésünk tehát a következő volt: milyen esetekben lehet a subacut és chronikus szakaszban levő perforatiós nyílásokat radikális beavatkozás nélkül zárni. Elméleti megfontolások és a műtéteknél tett megfigyelések alapján a következő műtéti feltételeket írtuk elő: 1. Nem alkalmazzuk az eljárást: a) acut, vehemens tünetekkel járó sinusitis maxillaris esetében, továbbá, Ъ) ha a melléküreg nyálkahártyája kb. egy forintnál nagyobb területen kórosan elváltozott (megvastagodott, polyposusan elfajult). 2. Egyszerű plasztikai műtétet végzünk acut, subacut vagy chronikus esetekben, ha az előző pontban említett feltételek teljesíthetők. A beteg előkészítése és a műtéti módszer a) A beteget a műtét előtt két nappal napi 800 000 E penicillin előkészítésben részesítjük. A műtét után a varratszedésig naponta 1 400 000 E depó penicillint adunk. b) A lebenykészítés tekintetében nem alkalmazunk megszorítást. Mindig a legalkalmasabbnak látszó eljárást választjuk ki. Szigorúan ügyelünk arra, hogy a lebeny laza, feszülésmentes legyen, továbbá arra, hogy a varratok csontos alapra kerüljenek. c) A lebenykészítés és feltárás után eltávolítjuk a sarjszövetet, az esetleges polyposus részeket, ha nem terjednek ki egy kb. egy forintos nagyságnál nagyobb területre. A sinust szemmel is megtekintjük, hogy az lb pontban említett feltételnek megfelel-e. d) A csontból csak annyit távolítunk el, amennyi feltétlenül szükséges. e) A sinus maxillarist lazán megtöltjük chlorocid-porral. f) A szájtoilettet fokozzuk azzal is, hogy pasticillin tablettát szopogattatunk a beteggel. Az eljárás klinikai javallatait az alábbiakban állapítottuk meg: a) a beteg ne legyen lázas; b) a sinus facialis fala ütögetésre ne legyen fájdalmas, legfeljebb kissé érzékeny; c) a perforatiós nyíláson vagy az orr járaton át ne legyen szemmel látható váladékozás; d) az összehasonlító orrmelléküreg-röntgenfelvétel a beteg oldalon ne mutasson fedettséget. Eredmények (1. és 2. táblázat). Az ismertetett feltételeknek megfelelő 18 betegnél végeztük el az egyszerű plasztikai zárást. A betegek kora 10-—80 év közé 1. táblázat Az esetek megoszlása kor és nem szerint 10 — 20 21 — 30 31 — 40 41 — 50 51 — 60 61 — 70 71 — 80 Összes Gyógyult Nem gyógyult éves korcsoportok 9 ___ 4 2 2 1 ___ _ 10 9 1 cf 2 5 1 ___ ___ __ 1 8 8 — Összes 2 9 3 2 1 — 1 18 17 1
