Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
160 HÍREK Halálozás Pollatschek Gyula dr. Pollatschek Gyula dr. aranydiplomás orvos, a XIII. kér. Visegrádi utcai Szakorvosi Rendelőintézet fogászati osztályának vezető főorvosa 80 éves korában elhunyt. Orvosi oklevelét 1911-ben kapta Budapesten. 1912—1914 között az Arkövy vezette Stomatologiai Klinikán dolgozott. A Munkásbetegsegélyző Pénztár tisztviselőorvosa volt már az I. világháború előtt, azonban baloldali magatartása miatt 1920-ban elbocsátották. 1922 óta az OTI fogszakorvosaként, 1930-tól mint főorvos működött. 1945-ben mint volt tisztviselőorvost orvosigazgatói ranggal rehabilitálták. A felszabadulás után vezető főorvosként működött, magas életkora ellenére munkakörét mindenkor nagy buzgalommal látta el. Lelkes sportbarát, kitűnő sportorvos volt, különösen a labdarúgás érdekelte. A magyar sportolókat, mint sportorvos, sok nagysikerű külföldi útra elkísérte. A sportorvoslás terén végzett kimagasló munkájáért 1947- ben a „Magyar Érdemérem” aranyfokozatával tüntették ki. Ritka kivétel az.olyan ember, akiről elmondhatjuk, hogy egy hosszú, tevékeny, alkotó élet során egyetlen ellenséget sem szerzett magának, csak híveket, barátokat. Ilyen ritka, kivételes ember volt Pollatschek Gyula, a fogorvostársadalom szeretett Gyula bácsija, a MFE nesztora, aki egyforma népszerűségnek örvendett az idősebb és a friss diplomával az életbe éppen kilépő fogorvosok, mint sok-sok hálás betege körében. Gyula bácsi neve fogalom volt: az emberiesség, a jóság, a segítőkészség, az igaz barátság, a lankadatlan aktivitás képzete kapcsolódott az ő lényéhez. Szeretetreméltó egyénisége nem ismert biológiai határokat. Idős korában ugyanaz maradt, mint amilyen évtizedekkel ezelőtt volt, mert lélekben fiatal maradt: a jóért, az igazért, a haladásért harcoló. Mint a magyar stomatologia nagy alakjának Árkövynek utolsó közvetlen tanítványa, egész életén át oktatta, terjesztette tudós mesterének tanait, az orvosi szemléletet, küzdve azért, hogy a fogászat elfoglalhassa méltó helyét az orvostudományok körében. El sem tudjuk képzelni a budapesti klinikák szokásos pénteki tudományos ülését, hogy ne lássuk ott minden újra élénken reagáló, figyelő arcát, a tanterem első padsorában, hogy ne halljuk értékelő szavait egy-egy évi ülésszak végén. A ma élő fogorvosgeneréció mindig fájó szívvel tekint majd üresen maradt helye felé, az új generáció pedig emlékezni fog rá, hogy élt egyszer Budapesten egy közszeretetben álló kedves fogorvos, akinek nevét nem őrzik könyvek címlapjai, aki csendben, szerényen, szorgalmasan dolgozva élt, de akinek értékes emberi ős orvosi tulajdonságai mégis kitörölhetetlen nyomot hagytak a magyar fogászat történetében. Berényi Béla dr. * Pollatschek Gyula dr. temetése 1968. III. 5-én volt. Ferency Károly dr. a MFE, Sós Imre dr. a XIII. kér. SZTK Rendelőintézet, Hidegkúti Nándor az MTK, Arató Ottó dr. a sportorvosok, Raab Károly dr. a barátai nevében búcsúzott az elhunyttól. * Túri Sándor dr. aranydiplomás orvos, ny. MÁV. osztályvezető főorvos 76 éves korában elhunyt. Emléküket kegyelettel megőrizzük!
