Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1968-05-01 / 5. szám

152 KÖNYVISMERTETÉS A másik kézirat terjedelmes táblázatokban közli az átlag mellett a médián és a modus értékeit. Mondja ugyan a szövegben: „. . . a modus (a leggyakoribb variáns) értékei...” stb. Majd egy helyen: . .bimodális megoszlás figyelhető meg”. Azután lepedőnagy­ságú táblázatok következnek a számok halmazával, ami statisztikával foglalkozók szá­mára figyelemre méltó, mások azonban fanyarul félredobják, többnyire kisebbségi érzéssel. Ha egy fogászati közleményben több a matematika, mint a „közönséges” szöveg, könnyen azt a benyomást keltheti, hogy a fogak csak a kockajáték vagy rulett számai­nak szerepét töltik be, amelyen a szerző a valószínűségszámítás kimeríthetetlen figu­ráit próbálgatja. Előfordul ugyanis, hogy az eredmény csak matematikailag érdekes, fogászatilag kevésbé vagy egyáltalán nem. A fenti bírálatok ellenére alulírott véleménye mindazonáltal az, hogy a kifogásolt munkák közlését elvileg semmiképp sem szabad elhárítani. A mellőzés nemcsak tudo­mányos irodalmunkat szegényítené a külfölddel szemben, de méltatlanul érné a szer­zőket is. De hogy lehet ezt egyeztetni az olvasók igényével, melyet első soron emlí­tettem. A szerkesztőség és a szerzők elé azt a javaslatot terjesztem, hogy az elemző módsze­rekkel túlzottan telített szöveget kétfelé kell választani. Az első részben írja le a szerző a vizsgálatot, kísérletet vagy adatfelvételt, a metódust, a célt és az eredményt egyszerű tudományos stílusban. Ebben persze számok és táblák is szerepelhetnek, de más nem. A második rész külön petit szedéssel tartalmazza a munka egész matematikáját, amelyben még nehány definíció is nyugodtan beilleszt­hető, de persze nem egy átfogó statisztikai továbbképzés. Még annyit, hogy a nagy részletességű feldolgozási táblákat célszerű a közlés számára zsugorítani, kisebbíteni (azaz a sorok és oszlopok számát felezni, vagy negyedelni), azzal, hogy a feldolgozási tábla az érdeklődőnek rendelkezésre áll. Ilyen formában még a szélsőségesen analizáló munka sem vész el teljesen az olvasók körében, legfeljebb a függeléket a járatlanok továbblapozzák és nem fogják a folyó­iratot ingerülten félredobni azzal, hogy „már megint az a sok unalmas matematika!” Béky József dr. KÖNYVISMERTETÉS J. Eschler, F. Scharf, W. Schili: Die Chirurgie des praktischen Zahnarztes. Prof. Münch szerkesztése. W É R К-Verlag Dr. Edmund Banaschewski, München. 96 oldal, 96 ábra, 6 táblázat. Ára: DM 21,80. A „Schriften zur Praxis des Zahnarztes” sorozat hatodik köteteként a gyakorló fogorvos sebészetéről írt könyvecske segítségére kíván lenni a gyakorló fogorvosnak, amikor egyszerű — nálunk fogsebészetnek nevezett —, működésében előforduló kér­déseket ismerteti. A könyvecske első fejezete az infectio elkerülésére szolgáló eljárásokat tárgyalja: a kézmosás, a bőr-desinfectio módszereit, majd a második fejezetben a ru­hanemű és a kötszerek, műszerek sterilizálását. A harmadik fejezet röviden összefog­lalja az általános, a helyi és vezetéses érzéstelenítés módszereit és az ezzel kapcsolatos komplikációkat. Külön fejezetet szentel az antibioticumok használatának ismertetésére. Letárgyalja a fogak eltávolításakor bekövetkező esetleges komplikációkat, azok elkerü­lését és a már bekövetkezett komplikációk gyógyítását. Bőven foglalkozik ezek közül a Highmore-üreg megnyílásával, a tuberek letörésével, az állkapocs ficamaival és a fogaknak vagy letört fogrészeknek a légutakba jutásával. A fogak kivésését, a varratok alkalmazását tárgyaló fejezetben didaktikus ábrákkal siet a fogorvos segítségére. Ha­sonlóképpen jól dokumentálva mutatja meg az impaktált fogak eltávolításának mód­szereit, a reimplantatiót és transimplantatiót is. A gyökéresúcs-csonkolás és a kisebb cysták eltávolításának műtéttanát aránylag bőven tárgyalja. Külön fejezetet szentel a véralvadás zavarainak ismertetésére. Végül az ajakműtéteket és a próbakimetszés véghezvitelét veszi sorra. A felsorolt témakörök ténylegesen a gyakoroló fogorvos mindennapi működését alkotják, és a fiatal fogorvosok jó útmutatást kapnak a rend­szerezett tárgyalás egyszerűségében. Az ábrák mind vázlatosak és jól érthetők. A könyv kiállítása, praktikus beosztása a könyv szerkesztőjének Münch professzornak nagy gyakorlati érzékéről tesz tanúságot. A szép nyomdatechnikai kiállítás a kiadó­bőkezűségét mutatja. Minden gyakorló fogorvosnak ajánlható a praktikus könyv beszerzése. Varga István dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom