Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
MŰANYAGOK 147 ben ennek az anyagnak az ellenállása is korlátozott. Túlerős nyomást és 140°C-nál magasabb hőt a gipsz károsodás nélkül nehezen viseli el. Ezeket a tulajdonságokat a polimerizálásnál tekintetbe kell venni. Izolálás. Az akrilát polimerizáció alatt rendkívül érzékeny vízgőzzel szemben, mely felületi porozitást és tejszerű elszíneződést okoz. Az izolálás célja elsősorban az akrilátot megóvni a gipszből eltávozó vízgőzöktől. A legtökéletesebb izolálást ma is változatlanul az ónfólia adja. A gyakorlatban elterjedését korlátozza körülményes és hosszadalmas alkalmazása. A korszerű izoláló anyagok alginát vagy poliamid származékok. Ezek szemipermiábilisak (féligáteresztők), vagyis a vízgőzt csak olyan esetben engedik át, mikor ozmózisos vagy atmoszférikus nyomáskülönbség áll fenn. Az izolálás és polimerizáció módjának hatását az anyag minőségére, Mara; kísérletei világítják meg. Vizsgálatait átlátszó Páladon akriláttal végezte, olyan elgondolás alapján hogy az anyaghibát jelző tejszerű elszíneződés és porozitás ezen látszik meg a legjobban. A kísérleti lemezek nagysága 3—3 cm, vastagsága 2 mm. A lemezek fényáteresztő képességét fotocellás méréssel állapította meg (3. ábra). A gipsz felületének 25%-os kalciumlcloriddal való ecsetelése vagy víz helyett az oldattal való keverése csökkenti a gőzártalmat. ACaCl2 oldat nem képez réteget a gipsz felületén, hanem beivódik, tehát hatásmechanizmusa eltérő. Ennek a régen ismert eljárásnak jó hatását az újabb vizsgálatok is megerősítik, ennek ellenére a gyakorlatban alig használják. A régebben használt vízüveg tökéletlen izoláló anyag, így ma már nem alkalmazzák. Polimerizálás. A polimerizációs idő és a polimerizációs fok között bizonyos mértékig egyenes arányosság áll fenn. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy bizonyos idő után a ráfordított idő nem áll arányban az anyag minőségével, javulásával. A nedves eljárásnál jól bevált a Kulzer-féle polimerizációs norma . A vízfürdőt 30 perc alatt 70°C-ra melegítjük fel, ezen a hőmérsékleten egy óra hoszszat tartjuk, majd lassan forrásig hevítjük. 30 perc forralás után a küvettát lehűlésig a vízfürdőben hagyjuk. Külföldön elterjedtek az automata polimerizáló készülékek, ilyen a Polyfix (4. ábra). A készüléknél a kívánt hőfok és időtartam beállítható. A hőfokot elektrotermosztát szabályozza. A helyes működést ellenőrző lámpák jelzik. A polimerizációs idő elteltével a készülék önműködően kikapcsol, így működése alatt ellenőrzésre nincs szükség. Polimerizálás száraz eljárással. A készülék elektromos fűtésű hőlégkamrából áll. Köztudomású, hogy a levegő rossz hővezető és egyenetlen hőátadó. A száraz sterilizálásnál is hosszabb idő és magasabb hőfok szükséges. Míg a vízfürdőben a víz és a műanyag hőgörbéje párhuzamosan halad, addig a hőlégkamrában a műanyag 4 óra múlva veszi át a levegő hőmérsékletét (5. és 6. ábra). A polimerizálás 120°C-on legalább 4 óra hosszat tart. A hőlégkamrában száradó gipszmodellből kiszabaduló vízgőz atmoszférikus nyomás alatt fokozott mértékben nyomul át az izoláló anyagon, aminek felületi porozitás az 4. ábra. Polyfix önműködő polimerizáló készülék
