Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
MŰANYAGOK 145 Ez a szervezet célszerű védekezése a nem fiziológiás megterheléssel szemben. Célja, hogy erőtörő réteg felépítésével a gerinc nyomástól veszélyeztetett helyeit kímélje és a további sorvadást csökkentse. Ezt a szerepet veszi át a puhánmaradó anyag. Az alábélelés jelentősége, hogy erőtörőként hat és a rágónyomást egyenletesen viszi át az állcsontra. A jó protézis nemcsak kifogástalanul működik, hanem biológiailag is beilleszkedik a szervezetbe, így a károsító hatást minimumra csökkenti. A puhánmaradt anyag protétikai alkalmasságának feltételei: 1. Tartós legyen; legalább két éven belül ne kelljen felújítani. 2. Ne legyen szövetizgató hatása. 3. Tökéletesen kössön a kemény akriláthoz. 4. Hosszabb használat után se keményedjék meg. 5. Nagyfokú rugalmassággal rendelkezzék. Az alábélelő anyagok akrilát vagy szilikonbázisú anyagból készülnek. A korszerű puhánmaradó akrilát egyik képviselője a Kulzer-féle Palasiv 62, mely a követelményeknek megfelel. Por és folyadék alakjában kerül forgalomba, ami megkönnyíti a feldolgozását. Teljes rugalmasságát szájhőmérsékleten veszi fel, szobahőmérsékleten keményebb. A monomer és polimer arányának megváltoztatásával befolyásolható a puhasága. Az anyag jeges vízben lehűtve a keményebb akriláthoz hasonlóan csiszolható és polírozható. Az alábélelő anyagok közül ennek van a legjobb szépészeti hatása, színe és fénye hasonló a kemény akrilátéhoz. A puhánmaradó alábéleléssel készült protézis fokozott ápolást igényel, erre a beteget figyelmeztetni kell. A puha anyagra az ételmaradékok könnyebben tapadnak, a bomlástermékek károsító hatására a protézis idő előtt tönkremegy. Korrekcióra jól használható a Palsiv puhánmaradó önkötő akrilát. Tökéletes hatású a Palamed, melyet arcprotézis készítésére használnak. A hozzáadott festékanyagok segítségével az arcbőr élethűen utánozható. Jó eredménnyel számol be Windecker a Silakryl szilikonbázisú alábélelő anyagról, melyet két és fél évi használat után kifogástalan állapotban talált. A korona és hidanyagok jellemzője a színhűség és a színállóság. Az utólagos elszíneződés helytelen feldolgozás következménye. A térhálós módszer elterjedésével keményebb, kopásnak ellenállóbb polimerizátumot kapunk. Nagy fejlődésen ment át az évtizedek óta ismert Palapont, számos foggyár ebből készíti a műanyagfogakat. Érdekes megoldás a Kulzer-féle Palaferm korona és hídanyag, amelyhez kétféle monomer használható. A monomertől függően meleg vagy hideg polimerizálási eljárással dolgozható fel. A Wilde-féle K + B anyag jellegzetessége, hogy a színe nappal és mesterséges fényben a természetes fogakéhoz hasonló. Eltérő módszerrel készül az SB pyroplast korona, amelyet a porcelán köpenykoronához hasonlóan készítünk. A cinnfóliával bevont modellre a masszát rétegenként ecsettel visszük rá, majd meleg levegővel szárítjuk. A koronát felépítése után 6 percig 135°C-onhőlégkamrában tartjuk. Az anyagot elsősorban homlokzatos koronák készítésére ajánlják. FeldolgozásáhozPyro-Convector száraz polimerizáló készülék szükséges, mely ventillátor segítségével a szárításhoz a meleg levegőt, a polimerizáláshoz a hőlégkamrát biztosítja. Új készítmény a Wilde-féle retenciós gyöngy, mely kitűnő segédeszköz homlokzatos koronák készítésénél. A fél mm átmérőjű műanyag gyöngyöket ragasztóanyaggal rögzítjük a viaszmodellre. A fémöntés előtt az előmelegítő 2. ábra. Retenciós gyöngyök hornlokzatos korona készítéséhez