Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1968-05-01 / 5. szám

AMAUROSIS

137

neurovascularis crisisekre hajlamos egyéneken alakul ki. Tehát a constitutio és a toxikus factor együttesen felelős a transitorikus amaurosisért. A számos tisztázatlan kérdés és a hatásmechanizmusra vonatkozó —■ sokszor egymásnak is ellentmondó — theoriák közt a szelektálás csak újabb adatok birtokában lehetséges. További megfigyelésekre és a mellékhatás ismeretében a transitorikus amaurosisok felismerésére, pontos regisztrálására van szükség.

Másrészt azért is tudnunk kell erről az igen ritka, de ijesztő mellékhatásról, mert bármi legyen is a hatásmechanizmus, abban minden szerző megegyezik, hogy a therapia elsősorban értágitásból áll (Krüger, Hanisch és Födő). Ennek legmegfelelőbb formája az azonnali széndioxid — vagy amylnitrit — belélegez - tetés, peripheriás értágítás (Tolazolin, Halidor), szükség esetén retrobulbaris Tolazolin injekcióval kiegészítve. A C02-belélegeztetésre ajánljuk az Országos Mentőszolgálatnál is jól bevált, egyszerűen kezelhető szénsavpatronnal működő eszközt, fgy elkerülhetjük a maradandó látáskárosodást, és ez a ritka mellékhatás valóban transitorikus lesz.

összefoglalás

Szerzők fogászati és szemhéji lidocain-érzéstelenítéskor az arteria ophthalmica nyomásviszonyaiban ophthalmodynamometriával változást nem tudtak kimutatni. Irodalmi adatok alapján és saját megfigyeléseik szerint az igen ritkán észlelt transitorikus amaurosis közvetlen oka az érzéstelenítő oldat befecskendezése után a retina ereinek görcse. Felsorolják azokat a lehetőségeket, amelyek révén ez a retinalis vasoconstrictio létrejöhet. Therapiaként értágítókat ajánlanak.

IRODALOM. Adler, F. H.: Physiology of the Eye, С. V. Mosby Co., Saint Luis, 1965. — Anda T., Raáb К., Kása L.: Lidoeain Monográfia. — Apor P., Födő V.: Kiin. МЫ. Augenhk. 146, 368 (1965). — Blaxter, P. L. : Brit. Med. J. 1, 681 (1967). — Berger, P: Zschr. Stomat. 33, 817 (1935). — Ehrenberg, L.: cit. Anda T., Raáb K., Kosa L.: Lidocain Monográfia. — Frank, L.: Zschr. Stomat. 34, 1279 (1936). — Oordh, T.: cit. Anda T., Raáb K., Kosa L.: Lidocain Monográfia. — Hanisch J., Födő V.: Gyógyszereink, 17, 147 (1967). —Hessberg: cit. Németh-Péter. — Krüger, К. E.: Kiin. МЫ. Augenhk. 149, 523 (1966). — Lane, C. G., Luikart, P. .Dermatitis from local anaesthetics etc. J. A. M. A. 146. 717. (1951). —Lundquist, B., Löfgren, N., Person, H., és Sjogren, B.: Metal ions as a cause of swelling after local anaesthesia in dental practice. Acta Chir. Soand. 97. 239 (1948). — Morelli G.: Fogorv. Szle 11. sz. (1943). — Németh В., Péter, V.: Fogorv. Szle 43, 385 (1950). — Nónay T. : Fog. Kiin. Tud. Ülés, Budapest, 1948. —Pázmányt Gy.: Acta Med. Hung. 8, 133 (1955). — Pruett, R. C.: Arch. Ophtal. 77, 119 (1967). —Radnót M.: Fogorv. Szle 41, 158 (1948). —Singh, S. Dass, R.: Brit. J. Ophthal. 44, 193 (1963). —Szokolóczy-Syllaba В.: Fogorv. Szle 33, 313 (1940). — Walsh, F. B.: cit. Blaxter. — Weigelin, E.: Ophtalmodynamometrie. Karger, Basel; 1962.

В. Дьенеш, Г. Бенеш, Й. Ханиш, В. Фёдё: Побочные действия местных анестезирующих средств в стоматологии и в офтальмологии с особым учетом амавроза.

На основании литературных данных и собственных наблюдений авторы указывают на то, что непосредственной причиной очень редко наблюдаемого транзисторного амавроза является спазм сосудов сетчатки, наступающий после введения анестезирующего раствора. В качестве терапии они рекомендуют применение сосудорасширяющих препаратов.

Dr. V. G у e n e s, Dr. G. Benes, Dr. J. Hanisch und Dr. V. Födő: Über die Nebenwirkungen der Lokalanästhetika in der Stomatologie und in der Ophthalmologie unter besonderer Berücksichtigung der Amaurose.

Auf Grund von Literaturangaben sowie eigener Beobachtungen ist die unmittelbare Ursache der sehr seltenen, vorübergehenden Amaurose ein nach der Injektion des Anästhetikums auf tretender Krampf der Netzhautgefässe. Als Therapie werden gefässerweiternde Mittel empfohlen.