Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1968-05-01 / 5. szám
130 MOLNÁR L. DR.—KAÁN M. DR. ezek közül az adott esetben melyik test milyen felületi megmunkálással került felhasználásra, a beteg nem tudott, így a látószerv igénybevétele nélkül kellett tájékozódnia azok helyzete, alakja és felszíni megmunkálása felől. Egy dimenziós lokalizáció alatt csak helymeghatározást értettünk, azaz a próbatesteket a száj meghatározott területére helyezve a vizsgált egyénnek meg kellett jelölnie a test helyzetét oldalhelyesen (jobb vagy bal) és zónahelyesen. A vizsgálati eredmények azt mutatták (II. táblázat), hogy a próbatestek jobb vagy bal oldali helyzetét a vizsgált egyének biztosan határozták meg. A sutura palatina mediana-ra és a septum linguae-re helyezve a próbatesteket (mint szimmetria-tengelyre) a lokalizáció oldalhelyessége bizonytalanná vált. Azt, hogy a próbatesteket a szájüreg melyik előre meghatározott területére helyeztük, a vizsgált egyének már sokkal bizonytalanabbul, egyénenként változóan jelölték, de általánosságban megállapítható, hogy a szájüreg hátsó részén csökkent, bizonytalanabb a helyzetfelismerő készség. Különösen csökkent érzékenységű e szempontból vizsgálva a buccalis nyálkahártya, és a fornix vestibuli környéke. Két dimenziós lokalizáció ,,planognosis” vizsgálatánál a vizsgált egyénnek a száj nyálkahártya előre megjelölt területeire helyezett próbatest egyik felületének alakját és felszínének minőségét kellett meghatároznia a nyelv használata nélkül (3. ábra). Tehát vagy a nyelv vagy a száj nyálkahártyán keletkezett érzés alapján kellett a vizsgált egyénnek információt adnia, a szájnyálkahártya és a nyelv közös együttműködése nélkül. 2. ábra. A szájüregi nyálkahártya zónafelosztása Lokalizációs vizsgálatok eredményei II. táblázat AAé>0 Polírozott Nem polírozott Összesen Vizsgált esetek száma............................. 361 204 565 Helyes válaszok száma........................... 337 184 521 Téves válaszok száma............................. 24 20 44 A helyes és téves válaszok aránya: 11,8 : 1 A vizsgálati eredmények azt mutatták (III. táblázat), hogy a két dimenziós lokalizáció a szájüreg területén általában bizonytalan (a helyes és téves válaszok aránya 544 vizsgált eset alapján 2,1 : 1-hez). A „planognosis” legbiztosabb a nyelv felületén (a 10, 11, 12-es zónában). A három dimenziós lokalizáció vagy „stereognosis” alapja a nyelven és a szájnyálkahártyán keletkezett felületes és mélyérzésesek kombinációja, a tapintási és nyomási receptorokon, valamint az izmok proprioceptorain (feszítési és nyomási receptorok) keletkezett érzések speciális kombinációja. Tehát a szájban a három dimenziós lokalizáció a nyelv és a szájnyálkahártya (első-
