Fogorvosi szemle, 1968 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1968-04-01 / 4. szám

116

BÁNÖCZY J. DR.—SUGÁR L. DR.

Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szájsebészeti és Fogászati Klinikájáról (igazgató : Berényi Béla dr. egyetemi tanár)

Leukoplakiás betegeink ellenőrző vizsgálatának eredményei

írta: BÁNÖCZY JOLÁN dr. és SUGÁIt LÁSZLÓ dr.

A leukoplakia, mint a szájnyálkahártya leggyakrabban előforduló praecancerosisa, régóta képezi vizsgálat tárgyát. Nagy beteganyag sorsának hosszú időn keresztül való megfigyelése értékes adatokat szolgáltathat a carcinogenesis folyamatának tanulmányozásához. Ilyen vizsgálatokat többek között Fasske és mtsai, Méla és Mongini, Pindborg és mtsai végeztek. Hazai viszonylatban Bakács, Kovács Gy., továbbá Lelkes és mtsai számoltak be nagyobb leukoplakiás anyagról.

Jelen közleményünkben 1945 óta észlelt leukoplakiás betegeinken szerzett tapasztalatokról számolunk be.

Anyag és módszer

A budapesti Szájsebészeti és Fogászati Klinika Szájbeteg Osztályán 1945 óta 405 leukoplakiás beteget észleltünk. Az ellenőrző vizsgálatokat 1956-ban kezdtük el s azóta három ízben ismételtük meg. Az ellenőrző vizsgálatokra összes leukoplakiás betegeinket berendeljük, azokat is, akiket előzőleg gyógyultnak nyilvánítottunk. Az 1966. év folyamán 285 beteget tudtunk ellenőrizni. A 120 beteg közül, akik az ellenőrző vizsgálaton nem jelentek meg, 12-ről tudjuk, hogy más betegségben meghalt, 25 betegünk külföldre távozott, tehát 108 betegünk sorsáról nincs tudomásunk.

Minden betegről részletes kartotékunk van, melyen az anamnesist s a klinikai állapotot felvételkor rögzítjük, a szóbajöhető aetiologia! faktorokat, az elvégzett kezelést s az erre bekövetkező változást regisztráljuk. Cytologiai vizsgálatot minden esetben, vérképet, gombavizsgálatot, szövettani vizsgálatot azokban az esetekben végzünk, ahol a klinikai kép alapján erre indok van. Különböző fémek együttes jelenléte esetén meghatározzuk a szájban észlelhető elektromos potenciálkülönbséget (Inovay J. dr.), néhány esetben serum-cholesterin meghatározást is végeztünk.

Vizsgálataink célja volt megállapítani:

1. van-e korreláció a szóbajöhető aetiologiai tényezők és a leukoplakia klinikai megjelenési formája között;

2. melyik kezelési mód bizonyult hosszú távra a leghatásosabbnak;

3. a laboratóriumi vizsgálatok milyen eredménnyel jártak;

4. hány százalékban fejlődött ki rosszindulatú daganat s a leukoplakia melyik típusából ?

Vizsgálatainkban a leukoplakia elnevezést klinikai értelemben használtuk, ért1. ábra. Leukoplakia simplex a nyelvháton