Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-03-01 / 3. szám
90 POZSGAY J. DR.—HECKENAST О. DR. 3. ábra ranula üregébe. 10 ml cysta-bennéket szívunk le és helyére 2 ml Bisoxylt fecskendezünk. Ezután azonnal, egy ülésben a ranulát 300 r-nel besugarazzuk. Miután az első ízben alkalmazott Bisoxyl kezelés után a beteg egy napra lázas lett és a submandibularis terület kifejezetten nyomásérzékennyé vált, a mostani kezelést napi 800 000 E. kristályos penicillin-védelemben végezzük. Véleményünk szerint ennek tudható be a teljesen láztalan lefolyás és a minimális helyi reakció. (Az angol szerzők a kezelés után 6—8 hétig fennálló áll alatti beszűrődést írnak le.) Másnap röntgen-felvételeket készítünk, melyeken jól látszik a Bisoxyllal feltöltött ranula. Status két nappal a befecskendezés és besugárzás után: Áll alatt minimális nyomásérzékenység. A szájfenéken kisdiónyi belövellt, érintésre kissé fájdalmas duzzanat. További két nap múlva a ranula baloldalt teljesen eltűnt, jobb oldalon kb. ceruzánvi vaskos képlet látható. Egy héttel a befecskendezés után a jobb oldali maradvány is eltűnt. A beteg panaszmentes, nyelés, beszéd kifogástalan. A submandibularis nyálmirigyek kivezető járatai láthatóvá váltak, a szájfenék teljesen normális képet ad. A beteget gyógyultan bocsátjuk ki. Két hónap múlva ellenőrizve, a szájfenék változatlanul ép, az elvégzett röntgen-felvétel még kimutatja a bizmut-maradványokat. Az elmúlt három év alatt többször ellenőriztük a beteget. Jelenleg is teljesen rendben van. Ügy gondoljuk — közlésével is azért vártunk — ennyi idő elegendő a módszer értékeléséhez és a beteg véglegesen gyógvultnak nyilvánításához. A hatásmechanizmust illetően két tényezőt kell figyelembe vennünk: 1. A bizmut-vegyületek, mint nehéz fémsók híg oldatban adstringáló hatásúak. A nyálkahártya felszínén védőhártyát képezve a mirigyjáratok tömítésével a secretiót csökkentik, kismértékben — a collagenre való hatással — csökkentik a gyulladást, vérbőséget, exsudatiót és a fájdalmat. 2. Ennél fontosabb, sőt döntő, hogy a nagy atomsúlyú bizmut a röntgensugár secundaer ionizációja révén kb. 30-szorosra fokozza a lokális ionizáció erősségét. Evvel magyarázható a kombinált kezelés gyors és biztos hatása, valamint az, hogy a röntgen-besugárzás nélkül alkalmazott Bisoxyl hatástalannak bizonyult. Bár egyelőre csak egy esetünk van, közlésre mégis érdemesnek tartottuk, mert úgy véljük, hogy evvel az eljárással therapiás nézőpontunk változott meg. A ranula sebészi megoldása, mint láttuk, gyakran sikertelen: gyakori a recidiva, 4. ábra
