Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-02-01 / 2. szám
44 ADLER PÉTER DR. Közlemény a Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájáról (igazgató : Adler Péter dr. egy. tanár) A szuvasodási hajlam meghatározása Irta: ADLER PÉTER dr. A szuvasodási hajlam meglehetősen elmosódó fogalmát általában utólag szokták meghatározni egyes személyek, csoportok, illetve egyazon személy külön-, böző fogainak caries-intenzitása alapján; egyesek ezen túlmenően a cariesszaporulatot is tekintetbe veszik. Mindezen különféle megítélés alapja a vizsgálat időpontjáig összegyűlt caries-intenzitás. A megítélés tehát tulajdonképpen retrospektiv, jóllehet fogalmilag prognosztikai jellegűnek kellene lennie. Általában úgy jellemezhetnők a szuvasodási hajlamot, hogy azonos körülmények között élő populációban azonos időn belül egyeseknek számos, másoknak néhány, kivételes egyedeknek pedig egyetlen foga sem válik szuvassá. Minél több fog lesz, illetve lett szuvas, annál nagyobb a szuvasodási hajlam. E hajlam ezek szerint egyéni sajátosság, melyről szeretjük feltételezni, hogy adott, összességükben változatlan környezeti befolyások esetén az egyén életének hosszabb periódusán át is változatlan marad. Hogy ez valóban így van-e, aránylag könnyen vizsgálható, ha egyazon csoportban nem a csoport egészén, hanem az egyes személyeken hasonlítjuk össze a caries-intenzitást különböző életkorokban, illetve különböző fogakon. Úgynevezett statikus adatfelvétel (Jackson) alapján a különböző fogféleségek caries-intenzitását hasonlították össze Nuki, Groundstroem, Barr és munkatársai, valamint Adler (1957, 1960), míg az ugyanazon személyek hosszabb idő után megismételt vizsgálatakor talált adatokat Bruszt, valamint Szabó Irén és Bruszt. Barr eredményeitől eltekintve ezek a vizsgálatok a különböző korúak, illetve az egyes fogak cariesintenzitása között pozitív, statisztikailag is jelentős korrelativ kapcsolatot mutattak ki. A legtöbb ilyen vizsgálat tárgya a populáció egy-egy keresztmetszete volt, az egyetlen longitudinalis vizsgálat viszont csak 97 személyt ölelt fel. Tárgyi ismereteink ezen hiányosságát pótlandó, érdemesnek látszott e szövevényes kérdéskomplexusba nagyobb létszámú csoportok longitudinalis vizsgálata alapján mélyebben betekinteni. Anyag és módszer Caries-felméréseink során Cegléden 1959-ben, majd 1963-ban mind az általános, mind a középiskolák tanulóit megvizsgáltuk. Mindkét alkalommal csak az ott született és folyamatosan helyben lakó tanulók adatait értékeltük. A szokásos módon toleráltuk a városon kívül történt születést, ha a gyerek egy éves korig Ceglédre került, valamint az összesen két hónapnál rövidebb távollétet. A jelen beszámoló alapját azon fiúk adatai képezik, akiket mindkét alkalommal megvizsgáltunk; életkoruk az első vizsgálatkor a 7. és 14. életév között volt (a magyar nyelvhasználat szerint életkorként a következő születésnap rendszámát adjuk meg). összehasonlítottuk a) a,?, első vizsgálatkor 7, 8 és 9 éveseken a tejőrlőkön észlelt caries-intenzitást a második vizsgálatkor a maradó fogakon észlelt összcaries-intenzitással; b) a maradó fogak caries-intenzitását az első és második vizsgálat idején, valamint c) a maradó fogak caries-intenzitását az első vizsgálat idején és a két vizsgálat közötti caries-szaporulatot.
