Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-07-01 / 7. szám
202 KAÁN MIKLÓS DR. bitualis luxatio), viszont az állkapocs articulatiós mozgásai közben az ízületi fejecsek részéről csak igen csekély elmozdulásra van szükség. Az élet folyamán süllyedő harapás, valamint idősebb korban involutio következtében a tuberculum articulare és az ízületi fejecs átalakul, laposabb lesz, csökken a fejecspálya hajlásszöge. E folyamatok az állkapocsízület számára még nagyobb mozgási lehetőséget biztosítanak. Ezek a jelenségek azt bizonyítják, hogy a fogazat elvesztése után a rágóizomzat irányító tevékenysége lehet csak elsődleges. Emellett szól az is, hogy a prothesisek szájbahelyezésekor az incorporates időszak előtt a beteg tudatosan használja fogsorát, tervszerűen irányítja a rágómozgásokat. Ezen időszakban tehát tudatos izomvezetés érvényesül, a rágási folyamat nem reflextevékenység. Ezt a tudatos izomtevékenység stádiumának nevezném. Az incorporatiós időszak bekövetkeztével a tudatos izomtevékenység részben automatikus, reflectorikus izomtevékenységgé válik, de a rágóizomzat vezető szerepét az articulatiós mozgások irányításában megőrzi. Ezt az időszakot a reflectorikus izomtevékenység stádiumának nevezném. A műfogsorok rágósíkjának megfelelő beállításával tulajdonképpen azt akarjuk elérni, hogy az incorporatiós időszak tudatos izomvezetési stádiumát lerövidítsük. Ennek egyik alapfeltétele az, ha a prothesis occlusalis felszínét a prothesis stabilitásának érdekében, az egyéni anatómiai adottságok figyelembevételével alakítjuk ki. „Igen fontos a „dentalis prius”, a „preextraction records”, vagyis az előző tipikus egyéni rágópályák figyelembevétele” (Molnár). Vizsgálataim azt bizonyítják, hogy a rágósík és a nasoauricularis síkok között az irodalmi adatok s az egyes szerzők által feltételezett kapcsolat nem áll fenn. E kérdésben még azok között a szerzők között sincs egyetértés, akik e feltételezést elfogadják, hiszen mindegyik az általa meghatározott síkot tartja iránymutatónak a műfogsorok occlusalis felszínének kialakításánál, a kis- és nagyőrlők területén anélkül, hogy álláspontját megindokolná. Eredményeim azon szerzők (Gysi, Kemény, Molnár, Maison Sears,) megfigyeléseit, véleményét támasztják alá, akik részben vagy teljesen elutasítják a rágósík és a nasoauricularis síkok kapcsolatát, s e síkok gyakorlati jelentőségét a műfogsorok occlusalis felszínének kialakításánál. Ha a rágósíkokhoz, illetve a nasoauricularis síkokhoz igazodunk a műfogak felállításánál, akkor nem individuálisán, az anatómiai adottságok szerény lehetőségeihez igazodva, a prothesis stabilitását szem előtt tartva állítjuk be a műfogsorók occlusalis felszínét, hanem mechanikusan, előre meghatározott szempontok szerint igyekszünk reprodukálni a természetes fogazat adottságait anélkül, hogy a megváltozott körülményeket, lehetőségeket figyelembe vennénk. Irodalom Augsburger, H. R.: Occlusal plane relation to facial type. J. Prosth. Dent., 3, 755, 1953. — Betelmann, A.: Ortopedicseszkaja Sztomatologija. Moszkva, Medgiz, 1951. — Boros S.: Bonctani adatok a n. alveolaris mand. érzéstelenítéséhez. A stomatológia haladása. Budapest, Athenaeum, 1946. 84—90 p. — Böttger, H.—Häupl, К.—Kirsten, H.: Zahnärztliche Prothetik. Bd. II. Leipzig, Barth, 1965. — Broca, P.: Sur le plan horizontal de la tété. Bull. Soc. Anthr. Serie 2. T. VIII. 1875. — Brommel, I. N.: The value of temperamental indications in the correct prosthetic of entire dentures. Dent. Cosmos, 39, 1—20, 1897. — Camper, P.: Dissertation physique sur les differences reelles que présentent les traits du visages chez les hommes de differents pays et de differents ages, etc. Autrecht, 1791. — Clapp, G. IF.: Mechanical side of anatomical articulation. Dent. Digest Press, 1910. p. 18. — Cocker, IF. L.: The occlusal plane. Brit. Dent. J., 46, 463—464, 1925. — Cummer, IF. E.: The rest and occlusal bites, Hall-system of anatomical articulation. Oral Health, 11, 397—401, 1926. — Dolby, IF. C.: Importance of the occlusal plane. — Dent. Items Int., 34, 740—742, 1912. ■— Driscoll, IF. E.: