Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1967-06-01 / 6. szám

174 NAGY L. DR.—DÉNES J. DR. Irodalom Alngille, D.—Lambert, Á.—Laudenbach, P.—Poulain, M.: Revue de Stomat. 1965. 66, 197. — Balogh K.—Lelkes K.: Orv. Hetil. 1955. 96, 942. — Balogh K.—Skaloud F.— Varga /.—Berényi B.: Szájsebészet 1962. Medicina Bp. — Berényi B.—Kovács—Gyenee V.—Geszti O.: Katonaorv. Szle. 1953. 5, 1002. — Fernbach J.—Feszler Gy.—Juhász L.—Sztudinka Gy.: Orv. Hetil. 1957. 98, 1347. — Gerendás M.: Véralvadás és vérzés­csillapítás 1960. Medicina Bp. — Grósz I. Borbély L.—Szabados D.—77udó J.Szemé­szet 1965. 102, 76. — Gugler E.—Käser H.—Bütler B.: Schweizer. Med. Wochenschr. 1966. 96, 386. — Gyenes V.—Kovács E.: Fogorv. Szle. 1953. 46. 264. —• Lelkes К.: Fogorv. Szle. 1958. 51. 147. — Lelkes K.—Simon. G.: Fogorv. Szle. 1966. 59, 33. Pálos L.: Magy. Belorv. Arch. 1955. 8, 1. — Beid 0. W.—Lucas О.—Francisco ./.— Geisler P.—Ersley ./. A.: Am. Jour. Med. Sciences 1964. 248, 184. В. Д ь e н e ш, М. Барта, Г. Бенеш: Некоторые вопросы геморрагических диатезов. В случае ностэкстракционных кровотечений помимо местного лечения больным всегда дают таблетки витамина С (рутаскорбина и витаплекса К.) В стационаре число больных с геморрагическим диатезом за истекшие 5 лет было 155. Dr. V. Gyenes — Dr. M. Bartha — Dr. G. Benes: Über einzelne Fragen der hämorrhagischen Diathesen. Verfasser verabreichen im Falle von Blutungen nach Zahnentfernungen neben der lokalen Versorgung immer auch Vitamin „C“ (Rutascorbin) und Vitaplex „K-“ Tablet­ten. Wegen hämorrhagischer Diathese wurden in den letzten 5 Jahren 155 Patienten stationär behandelt. Unter diesen befanden sich 1 1 echte Bluterkrankungen, bei denen verschiedene Medikamente (Epsylon-amino-kapronsäure, Oradexon. Stvptanon) zur Blutstillung verwendet wurden. Közlemény a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikájáról (igazgató: Varga István d.r. egyetemi tanár) Fejlődési rendellenességekhez társult állcsont-fogazati eltérések következményei írta: NAGY LÍSZLÓ <lr. és DÉNES JÓZSEF dr. A fejlődési rendellenességek a szervezet minden részében, igen nagy változa­tosságban fordulnak elő. A congenitalis abnormitások gyűjtőfogalmába éppen­­úgv belatartoznak a morphologiai, structuralis eltérések, mint a functio zavarai. Ezek nem választhatók élesen el egymástól, egymásra mindenkor visszahat­nak, például még egy cellularis szintű zavar is lényeges működésbeli rendelle­nességet tud okozni, mely végül structuralis anomáliákban nyilvánul meg (7). A fejlődési rendellenességek jelentőségére utal viszonylagosan nagy számuk. A liverpooli Maternity Hospital adatai szerint az 1929-től 1942-ig terjedő időben minden ezer újszülött közül 23-nál lehetett jól felismerhető torzképződést ész­lelni (7). Potter Chicagóban azt találta, hogy a halvaszületések 10%-át fejlődési rendellenesség okozza (7). Funk a bécsi szülészeti klinikán nagy anyagon vég­zett vizsgálatai alapján 5,7%-ban adta meg a különböző fejlődési zavarok miatt perinatalisan elhalt magzatok, illetőleg újszülöttek arányszámát (5). Schuler és Jakab szerint Magyarországon a halvaszületettek 8%-ában fejlődési anomáliák idézték elő a halált (5).Sálomonsen (Oslo) azt találta, hogy a szülés­kor létrejött traumás eredetű agyi vérzéseken, az asphyxián és a koraszülésen kívül a torzképződések a legfontosabb okai az újszülött halandóság magas arányának. Meg kell azonban jegyezni, hogy az újszülöttkor időszakában az elkülönítő kórismézés sok nehézséggel jár (2).

Next

/
Oldalképek
Tartalom