Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-06-01 / 6. szám
164 TÓTH KAROLY DR. Felső és alsó fogak szvvasodási viszonyai a múltban az Avar к о г Huszár—-Schranz Tóth Huszár— Schranz és Tóth Huszár-Schranz N NF 1 NA Q N 1 NF NA Q IF ! IA Q N NF NA Q 1 D 2 5 3 2 7 14 Juvenis M 87 1 3 0,33 19 0 2 0,71 5 11 0,45 104 9 12 0,60 Ö 3 8 3 4 16 26 D 76 51 25 39 81 80 Adultus M 272 91 141 0,87 104 28 56 0,54 58 76 0.76 275 123 155 0,85 о 167 192 53 95 204 235 D ne 65 34 26 99 80 Maturus M 233 274 308 1,04 62 49 71 0,85 160 159 1,00 244 332 448 0,81 о 390 373 83 97 431 528 D 13 11 8 12 44 3 Senilis M 24 173 142 1,21 18 69 68 0,96 626 554 1,13 36 232 181 1,49 о 186 153 77 80 276 184 D 207 132 70 79 231 177 összes M 61« 539 594 1,03 203 146 197 0,78 117 122 0,9« 659 «96 796 0,95 Ö 746 726 216 276 927 973 N =A vizsgált koponyák száma NF = A szuvas (D) és életben elveszített (M) fogak száma felül NA = A szuvas és életben elveszített fogak száma alul sek jelentéktelenek, csak egyes fogaknál nagyobbak, mégis a két korszakban a fogféleségek abszolút cariesintenzitását megállapítani nem lehet. Ehhez a vizsgált koponyák száma kevés, és az anyag nem teljesen sértetlen. Az egyesített anyag minősége kb. 60%-os. Az egész ábra azoban impresszionáló és néhány következtetés levonására alkalmas. Ezek: a) a VII—XIII. században az alsó és felső frontfogak igen alacsony %-kal szerepelnek, b) mint a jelenben, a múltban is a molaris fogak megbetegedése volt a domináló, c) a különböző fogak részvételi arányát egymással összehasonlító görbe lefutása nagyon hasonló a maihoz, jóllehet úgy tűnik, egyes fogaknál jelentős mennyiségi eltérések következtek be,
