Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 5. szám

154 GYÖRGY IZABELLA DR. szabad mozgása verticalis irányban megfelel a szájnyitásnak, ezért ezek a mozgások caudalis irányúak. a) Nyitott harapás kezelése történhet a molarisok intrusiójával. A térköz megnagyobbodik verticalis irányban. Mivel az intrusio lehetősége igen korlá­tozott, azért a nyitott harapást fenntartó parafunkciók kiküszöbölése után a felső metszők lefelé s az alsó metszők felfelé húzásával történik a frontocclusio kialakítása. (Ilyenkor a térköz, mint funkció-forma, nem változik.) b) A fronttúlfedésben megfigyelhető mélyharapás a kezelés sikere szem­pontjából akkor tekinthető a térközön belül elhelyezkedő anomáliának, ha a térköz verticalis irányú kiterjedése legalább 5—6 mm. A harapás megemelése a molarisok meghosszabbodásával vagy tengelydőlésük korrigálásával csak a térközön belül történhet. A térköz verticalis irányú kiterjedése a kezelés be­fejeztével — a nyitott harapás kezelésével ellentétben — megkisebbedik. Ez a megkisebbedés azonban sohasem történhet a 2—3 mm-es térköz rovására (reci­diva, parodontopathiák). Ezért nem korrigálható az a mélyharapás, ahol a tér­köz kiterjedése nem haladja meg a 2—3 mm-t. 3. ábra. a) Nyitott harapás centrális occlusióban, b) a mandibula nyugalmi helyzetében fellépő interarticulatiós térköz (saját megfigyelés). A mélyharapás fokát klinikailag a fronttól fedés fokával mérem. Vajon van-e feltétlen összefüggés a fronttúlfedés foka és a térköz verticalis irányú kiterjedése között? Elképzelhető-e térköz nélküli állkapocs-illeszkedés? A front­occlusio, esetleg nonocclusio formájától függetlenül mindig van térköz (bár Rehák és Kemény vizsgálatai ezt nem támasztják alá). Feltétlen szükségessége következik abból is, hogy a centralis occlusio nem nyugalmi helyzet, hanem aktív izomműködés által fenntartott statikus helyzet; fárasztó. így a pihenés nem maradhat el. A pihenés az interarticulatiós térköz fellépése, az izmok tónus-egyensúlya. Az izomtónust Korkhaus az egész izomzatra kiterjedő passiv vagy csökkent funkciónak nevezi. Passiv nyújtási reflex váltja ki, ami ugyan­azon izomban fekszik, amelyben a motoros válasz létrejött. Azért az ilyen típusú reflex: saját reflex. Úgy találtam, hogy az összefüggés az izmok aktív működésének intenzitása és a nyújtási reflex kiváltotta izomtónus intenzitása között szoros. Ezt igazolja az a tapasztalat, hogy fokozott masseter-működés­­nél, pl. fogcsikorgatásnál, a mandibula nyugalmi helyzetében fellépő interarti­culatiós térköz nem haladja túl, sőt néha el sem éri a 2—3 mm-t. И. Дьердь: Межсуставное пространство. Связанные и свободные движения нижней челюсти. При ортопедическом лечении нижней челюсти по наблюдаемым отклонениям по­следней можно делать выводы относительно характера состояния покоя, относительно

Next

/
Oldalképek
Tartalom