Fogorvosi szemle, 1967 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1967-05-01 / 5. szám
150 VILTSEK ERNŐ DR. Az alkati tényezők összefüggésére igyekszik a (3. táblázat) rámutatni. Űgv találtam, hogy a testmagasság növekedésével növekszik a parodontium magassága és a koronák hossza. (A gyökerek hossza élőben pontosan nem mérhető.) Meg kell azonban állapítanom, hogy a fogágybetegségben szenvedőknél nemcsak az arányok átlaga különbözik az egészségesekétől, hanem a parodontium abszolút méretei is kisebbek az egészségesekétől. V. Amennyiben sikerült a rágószerv arányviszonyainak jelentőségét a fogágybetegségek szempontjából megvilágítani, célszerű lehet azoknak a biológiai és egyéb folyamatoknak rövid felsorolása, amelyek a rágószerv fent említett variánsait létrehozták. Ezelőtt azonban két meglehetősen ellentmondó leletet ismertetnék. Legrégibb emberi leleteink már mutatják a fogágybetegség jeleit, holott az ősembernek sokkal fejlettebb rágószerve volt, mint a mai embernek [Schranz, (17)]. Erre talán két magyarázat kínálkozik: hogy a konyhatechnika primitívsége miatt az étel megrágása nagyobb munkát jelentett, másrészt az ősember valószínűleg bizonyos fokig szerszámnak is használta fogait, ami már nem nevezhető rendeltetésszerű alkalmazásnak. — A másik tapasztalat az, hogy a fogágvbetegségek napjainkban egyre jobban elterjednek [Sugár, (19)]. A fogágvbetegségek mostani elterjedésének okait a mélyharapás nagyfokú elszaporodásában, a táplálék consistentiájának megváltozása miatt a fokozott lepedékképződésben és ennek következtében, mivel a rágás intensitása csökkent, az abrasio fokának csökkenésében, a caries következtében fellépő nagyfokú fogpusztulás miatt a maradékfogazat túlterhelésében kell keresnünk. Ezen tényezőket a domesticatio fogalmával foglalhatjuk össze. A rágószerv mai alakját befolyásoló folyamatok közül a legfontosabb a phylogenetikus reductio, amely sok millió év óta tart és a jövőben is folytatódni fog. Ennek lényege, hogy az agykoponya fejlődése az arckoponya visszafejlődését vonja maga után. A phylogenetikus reductio folyamatát befolyásolják az ontogenesis és a környezeti tényezők hatása. Irodalom 1. Tischler: The reaction of the periodontal membrane to the different orthodontic forces. Transactions of Enrop. Orth. Soc. 1963. — 2. Eschler: Kaumuskelphysiologie, Bruxismus und marginaler Knochen abbau. Les Parodontopathies. Rapp et Comm. du Congres de 1ARPA. Í963. — 3. Held: Introduction a 1 étude épidemiologiue des parodontopathie Les Parodontopathies. Rapp, et Comm. du Oongr. de 1ARPA. 1960. — 4. Huszár: Károlyi Mór élete és elmélete. Fog. Szle. 52 : 321. 1959. — 5. Jaccard: Géographie des parodontoses. R. M. S. O. 48; 90Í. 1938. — 6. Károlyi: Beobachtungen über pyorrhoea alveolaris. Oe. U. V. f. Zhk. 17: 279. 1901.—7. Károlyi: Über die Alveolarpyorrhoe. Oe. U. V. f. Zhk. 21: 279. 1905. — 8. Kemény: Az implantációs fogmű biomechanikai egyensúlya. Fog. Szle. 50 : 162. 1957. — 9. Kiefer: ParadontoSebehandlung mit besonderer Berücksichtigung der Entlastung. Vrl. Meusser, Berlin. 1932. — 10. Lenhossék: Über Anthropologie im allgemeinem und über die Aufgaben auf dem Gebiete der Anthropologie Arch. f. Anthropologie 15 : 142. 1916. — 12. Mathis: Die sogenannte Parodontose. Í948. — 13. McCurdy: Human skeletal remains from the Highlands of Peru. Am. J. Phys. Anthrop. 6 : 218. 1923. — 14. Mühlemann—Zander: The effect of stresses on the periodontal structures. Or. Surg. Or. Med. Or. Path. 9 : 380. 1956. — 15. Pedersen: The East Greenland eskimo dentition. Meddelelser Om Grönland. 1948. — 16. Ramfjord: Periodontal reaction to functional occlusal stress. J. Period. 30 : 95. 1959. — 17. Schranz: Zahnbetterkrankungen der längstvergangenen Zeit. Z. f. Morph. Antrop. 52 : 347. 1962. — 18. Skilien—Ostrom—Fosdick: Chemical studies in periodontal diseases. J. Dent. Res. 29 : 55. 1950. — 19. Sugár: Szájbetegségek. Medicina. Budapest. 1959. — 20. Viltsek: Az állcsontok fejlettsége és a parodontózis. Fog. Szle. 56 : 344. 1963. — 21. Viltsek: A fogágyra ható tényezőkről. Fog. Szle. 57 : 281. 1964. — 22. Viltsek: Die Bestimmung der Partialkonstitution und ihre Bedeutung für die Prophylaxe der Parodontose. Exc. Conf. Internat. Stom. Budapest. 1964. — 23. Werhäng: Pathogenesis of
