Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
26 KÖNYVISMERTETÉS Kevés eset tökéletes technikai felkészültséggel való ellátása nem biztosítja az orthodontiai ellátás kollektív megoldását. Az Egyesült Államokban jelenleg mintegy 103 000 fogorvos és kb. 3000 fogszabályozó specialista működik. Állami támogatással 48 fogászati főiskolán mérsékelt díjazás mellett végeznek fogszabályozást. A fogszabályozó specialisták nagy számát az teszi lehetővé, hogy a magángyakorlatban végzett orthodontia! kezelések költségeihez a szakszervezetek és a nagy vállalatok is hozzájárulnak. Adorni, Braccesi és Noferi 5042 firenzei gyermek testsúlyát, ülőmagasságát és mellkasbőségét összehasonlították a fogívek szélességével. A gyermekek kora 6-—12 év között váltakozott, 54,7% normális occlusióval, 45,3% oeclusiós anomáliával bírt. A fogászati rendellenességben szenvedő gyermekek antropometriai adatai eltértek a biometrikus normáktól, a fogívek keskenyebbek voltak a kelleténél. Martinéin és Fernex szerint a kékszemű gyermekek hajlamosabbak Angle II. osztályú anomáliákra, mint a barnaszeműek. Hauenstein 1350 fejlődésben levő 5—15 éves gyermek koponya- és arcindexét 5 éves időközökben vizsgálta. Megállapította, hogy a koponyaindex meglehetősen állandó marad, az arcindex változása fokozott vertikális irányú fejlődésre utal. Bolender 1250 óvodás gyermeknél 5 fölös fogat (0,4%), 4 hypodontiót (0,3%), 8 összenőtt, ill. ikerfogat (0,6%) és 2 tejfogazati dentitio tardat (0,1%) észlelt. Parant a nyolcas csírák eltávolításának technikáját ismertette. Az előadás kapcsán számos hozzászólás hangzott el a bölcsességfogak germektomiájának indikációjáról. Ferré szerint a növekedés és csontosodás között nincs oly szoros korreláció, miként azt általánosan felteszik. A kéztőcsontok csontosodási magvainak megjelenése tehát nem tekinthető a növekedés pontos fokmérőjének. Psaume több esetben jó eredménnyel alkalmazta nyúlajk- és farkastorok újszülötteknél a McNeil-íéle, bajuszkötőhöz hasonló nyúlvánnyal ellátott, obturátort. A klinikai kivitel egyszerű, a nehézség abban rejlik, hogy az anyát, újszülöttjével együtt speciális intézetbe kell felvenni, majd hosszabb időn át kezelni. Lamrnons kivehető drótszerkezetekkel (Crozat-félék) elért eredményeiről számol be. Grace a „typodont” nevű fantomot mutatja be, amelyen az orthodontiai készülékek által keltett erőhatásokat tanulmányozhatjuk. Neves hat mélyharapást Bimmler-féle „Gebissformer”készülékkel szüntetett meg. A gépezetet állag 2 1/2 évig hordták, a harapást mintegy 3 mm-rel sikerült megemelni. Máj és Zannini több ezer 5—12 éves gyermek fogzási ritmusát tanulmányozták. Buzi és Franco 1067 teleröntgen vizsgálták a fogazati anomáliák és a sella turcica nagysága közötti összefüggést. Csupán Angle III. osztályú, valódi progenia esetén volt a sella turcica megnagyobbodott. Korkhaus és Müller 12 oligodontiás esetet tanulmányozott. Nagyfokú csírahiány, ili. anodontia zavart okoz az arckoponya csontjainak fejlődésében, sőt oeclusiós anomáliát is előidézhet. Dangaard és Jensen célszerűbbnek tartják fogszabályozási célból a hatosok eltávolítását. Cernea, Chateau és Szpirgles 40 nyelvkisebbítő műtét kapcsán nyert tapasztalataikról számoltak be. A nyelvműtét elsősorban progenia esetén indokolt, akár az osteotomia előtt, akár utána, vagy a csontműtét elkerülésére. A bimaxillaris alveolaris protrusiót is kedvezően befolyásolta. A szép kiállítású, műnyomó papíron kiadott kötetek cikkeit számos sémás rajz és táblázat egészíti ki. Minden fogszabályozó haszonnal forgathatja. Rehák Rudolf dr. Mine, Maynard К. : Epidemiology ol' Selected Dental Conditions 1950—1963. (Néhány fog- és szájbetegség epidemiológiája). National Library of Medicine, Bethesda, Maryland. Az F.D.I. statisztikai bizottsága 1962. évi kölni gyűlésén elhatározta, hogy a leggyakoribb fog- és szájbetegségek epidemiológiájának bibliográfiáját összeállítja és közreadja. E határozat értelmében jött létre e 124 oldalas könyvecske, mely kereken 1500 tanulmány címét és megjelenési helyét közli 1. a fogszuvasodás, 2. a periodontium betegségei, 3. az orthodontiai rendellenességek és 4. az ajak és szájpadhasadékok epidemiológiája köréből. Csak azokat a tanulmányokat vették fel a listába, amelyek a fenti betegségek előfordulásának számával, arányával foglalkoznak. A fogszú keletkezésének okával, a fluorozás hatásával, a szájhigiénével, cukrászokkal, terhességgel, gerodontologiával, táplálkozással stb. foglalkozó dolgozatokat csak akkor sorolták fel, ha azok egy népesség valamely rétegére vonatkozóan elegendő számadatot tartalmaznak a fenti betegségek előfordulására nézve. Az anyagot országok szerint közük a fenti beosztáson belül. Ha tekintetbe vesszük, hogy a világ minden tájáról gyűjtött 1500 könyv és dolgozat közül 105 Magyarországról származik, akkor meg lehetünk elégedve a hazai epidemiológiai kutatással, különösen a fogszuvasodásra vonatkozóan. M. K. Hine és Robert Newburn a szerkesztőbizottság élén nagy munkát végzett a bibliográphia összeállításával. Bruszt Pál dr.
