Fogorvosi szemle, 1966 (59. évfolyam, 1-12. szám)
1966-04-01 / 4. szám
ÜJABB ADATOK 109 avar- és Árpád-korban 3. táblázat portok Maturus Senilis összes maradó D M D M D M* D + M* százaléka 43,5 42,8 35,4 34,2 38,8 42,1 50,0 43,7 34,4 33,4 9,4 39,1 36,9 25,0 25,0 100,0 0 28,2 3,3 8,3 26,6 49,3 47,7 37,3 36,3 66,6 66,6 33,3 33,3 37,7 36,4 11,8 10,6 41,4 39,6 20,0 20,0 — — 22,7 0 23,5 ben elvesztett maradófogú ; * = csak az infans, juvenis, adultus korcsoportra vonatkoztatva. c) A cariesintenzitás tekintetében a két korszak között nem mutatkozik nagyon éles különbség. A csoportátlagoknál a DR fogak százaléka az avarkorban 3,71, az Árpád-korban 3,74, az egy koponyára jutó szuvas és életben elvesztett fogak száma az avar-korban 3,04, az Árpád-korban 2,84. A juvenis és adultus korcsoportoknál az avar-korban a DRM fogak százaléka 1,46, Ш. 6,28, az Árpád-korban 2,94 és 4,39. Az infans és juvenis korcsoportban az avar- és Árpád-kor között fokozódás figyelhető meg. Az adultus korcsoportban az Árpád-korban vizsgált koponyák fogazata kedvezőbb állapotban volt. A maturusok fogainak DR százaléka az avar-korban 5,36, az Árpád-korban 6,18, a senilis korcsoportban az előző sorrendben a számok a következők : 7,09 és 11,10. A különbség tehát csupán az adultus korcsoportban nem mutatható ki, a többiben igen. A vizsgálataimban szereplő koponya-anyag adatai szerint az Árpádkorban több egyén szenvedett fogszuvasodásban, de a szuvas fogak száma, a cariesintenzitás nem nőtt a várt mértékben. В C D 1. ábra. Férfiak és nők szuvasodást hajlama az avar- és Árpád-kor adultus, maturus és senilis korcsoportjában
