Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1965-03-01 / 3. szám

SZÁJPADHASADÉKOK

69

II. Az állcsonthasadékok lehetnek : 1. egyoldaliak (6. ábra), 2. kétoldaliak, a) protrusios praemaxilla nélkül (7. ábra), b) protrusiós praemaxillával (8. ábra).

Állcsonthasadékon az os praemaxillare és a processus alveolaris közt hiányzó összeforradást értjük, a sutura incisiva területén. A hasadék legtöbbször az oldalsó metsző és a szemfog között húzódik. Az állcsonthasadékok izoláltan nagyon ritkán, többnyire ajak- vagy szájpadlhasadékkal teljes, totalis vagy nem teljes, subtotalis hasadékként fordulnak elő. III.

12. ábra 13. ábra

III. A szájpadhasadék a kemény- és lágvszájpadon lehet : 1. velumhasadék

a) uvula bipartita (9. ábra.), b) subtotalis, c) totalis (10. ábra.) ; 2. izolált médián szájpadhasadék (kétoldali szájpadhasadék), a) subtotalis (11. ábra.),

b) totalis (12. ábra.) ; 3. egyoldali szájpadhasadék, a) subtotalis, b) totalis.

A velum és median szájpadhasadékok a középvonalban fekszenek, míg az egyoldali szájpadhasadékok mindig a vomertől, az ekecsonttól laterálisán. A szájpadhasadékok diagnosztikájának kritériuma az os maxillare proc. palatinalisának összenövése a vomerral. Normálisan a jobb és bal proc. palat, a vomerral a sutura medianába forrad össze. Ha ez az összenövés elmarad, akkor keletkezik a hasadék.

Kétoldali subtotalis és totalis szájpadhasadékok gyakoriak, s ezeket főként izolált median szájpadhasadékoknak nevezzük. Egyoldali totalis szájpadhasadék izoláltan még nincs leírva. Ez a fejlődési rendellenesség csak ajak- és állcsonthasadékkal kombináltan fordul elő. Ilyen variációban a hasadékképződésnek ez a leggyakoribb formája, és ezért a diagnosztikában is elkülönítve kerül tárgyalásra. Megemlítendő még, hogy a kemény- és lágvszájpad