Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-02-01 / 2. szám
50 PONGRÁCZ PÉTER DR. Ismertetendő esetünk a következő : Cs. A. 22 éves férfi bal arcfelének duzzanata miatt jelentkezett klinikánkon. Mindkét oldalon hiányoznak a felső 6,8 és az alsó 5,6,8 fogak. Két alsó molaris fog eltávolítására emlékszik, egyéb maradó fog eltávolítására nem. Külső traumáról nincs tudomása. Bal felső 5-öse torzióban van és a bal felső 5, 7 között a crista zygomatico-alveolarisnak megfelelően az áthajlás elődomborodik, nyomásérzékeny. Ugyanezen a területen sipoly-nyílás, melyből nyomásra genny ürül. Röntgenképen (1. ábra) a bal felső 5, 7 között elmerült tejfogkorona látható, maradó 6-os nincs (a jobb oldalon is hiányzik!). Kivetített felvétellel tisztázzuk, hogy a sinus maxillarissal nincs összefüggésben. Egyhetes antibiotikus kezelés után a beteg tünetmentes. Lokalanaesthesiában a bal felső 3-asnál ejtett függőleges metszésből a 7-esig felszabadítjuk a nyálkahártyát és a lebenyt felpreparáljuk. Ezután előtűnik a „cystazsák” amely a crista zygomatico-alveolarisig terjedt. Ebben a rágósíktól buccalisan, caudalis irányba tekintő rágófelszínnel fogkoronát találunk. A csontot a korona körül felszabadítva, annak distalis barázdájában cariesnek tűnő elszíneződést látunk. A sinus maxillaristól vékony csontlemez választja el a koronát és a cystaüreget. A gyökér nélküli fogkoronát igen enyhe feszítés közben kitörjük a környező csontból és ekkor látható, hogy a pulpakamrát kemény szövet tölti ki. A cvstaüreg kitakarítása után a sebet zárjuk és 4 napon át antibiotikumot adunk. Az eltávolított fogat megvizsgálva rágófelszíne alapján bal felső tej V-ösnek tartjuk. A fog méretei mesiodistalisan 10 mm, buccopalatinalisan 8 mm. Rágófelszíni cariese alapján feltételezhető, hogy valamikor a szájüreggel kapcsolatban volt. A szövettani képen a pulpakamrát és a dentin egy részét csontszövet tölti ki. A cysta üregét a korona körül szájnyálkahártya béleli. A fogon látható szuvasodás helyének megfelelően a szövettani képen nem látszik semmilyen kóros elváltozás. A mikrotechnikai decalcinálás következtében ugyanis a zománc feloldódott, tehát a caries csupán a zománcra szorítkozhatott és ezért nem látható a dentinben szuvasodásra utaló elváltozás. Ezeknek alapján esetünket elmerült, ankylotisált tejfognak tartjuk, amely körül a száj nyálkahártyából cystaszerű zsák fejlődött, s ez később inflammálva periostitises tüneteket okozott. Irodalom Brown, J. W. : Submerged and restored second deciduous molar. J. A. D. A. 1964. 68, 151. — Orbán—Sicher Oral histology and embryology. St. Louis, Mosby, 1962. — Shaw, J. D.—Samuels, H. S. : The „Submerged” tooth. Oral surg. med. path. 1961. 14, 440. — Stenton, E. M.—Sweet, Oh. A.— West, F. : Submerged deciduous molar. J.A.D.A. 1953. 46, 443. П. Понграц: Случай ,,утонувшего“ молочного зуба. Автор обнаружили у 22-летнего больного верхний 5-ый молочный зуб в погруженном положении и присоединившийся к этому периостит. Гистологическая картина удаленного зуба показала признаки костного анкилоза. Место пульпы занята костной тканью, проникшей также и в дентиновое вещество. Dr. Р. Pongrác z : Der Fall eines „versunkenen” Milchzahnes Es meldete sich ein 22 jähriger Mann mit einem „versenkten” linksseitigen, oberen zweiten Milchmolar, welcher infolge einer Knochenhautenzündung Beschwerden verursacht hat. Durch die histologische Untersuchung des entfernten Zahnes wurden die Zeichen einer knöchernen Ankylose entdeckt. An Stelle der Zahnpulpa Avar Knochengewebe vorhanden, welches bis in die Dentinsubstanz vordrang.
