Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-02-01 / 2. szám
TORZKÉPZÖDMÉNYEK 35 lepték meg azokat, akik a praenatalis patológiával foglalkoznak. Sőt, éppen ezekben a szomorú esetekben ismerték fel elgondolásaik és hosszú éveken át folytatott tanulmányaik jogosságát és helyességét. Kétségtelen, hogy nagy a különbség a klinikai és a laboratóriumi megfigyelések között. Ennek oka elsősorban az, hogy a teratogén hatású extragenetikus anyagok száma igen nagy. Néhány évvel ezelőtt Tuchmann-Duplessis, a párizsi orvosi fakultás embriológiai katedrájára való kinevezése alkal-4. ábra. Patkány — palatoszkizis — A-vitamin : 50.000 E a terhesség 11. és 13. napja között mából tartott székfoglaló előadásában 400-ra becsülte az eddig ismeretes teratogén hatású anyagok számát, de hozzátette, hogy ez a szám jóval nagyobb is lehet. A klinikum ezzel szemben azt mutatta ki — de nem mindig eléggé meggyőzően —, hogy a teratogén faktorok száma csak szűk korlátok között mozog. Schull 1961-ben 5-re redukálta azokat az ambientális ágenseknek a számát, amelyek az embernél c.t.-et okozhatnak : az ionizált sugarak, a rozólia vírusa, .5. ábra. Patkány — exenkephalia — A-vitamin: 50.000 E a terhesség 10. és 12. napja között 6. ábra. Egér — a mandibula médián fisszurája és lingua bifida— A-vitamin — (prof. A. Giroud szíves engedélyével) a toxoplazmózis protozoája, a fólsav akut lecsökkenése és a szintétikus iuteinok. A már említett Wilson, aki értékelésében csak 1%-ra becsüli az emberi c.t.-et okozó extra-genetikus faktorokat és 10%-ra a genetikusokat, szintén elismeri, hogy 89%-ban viszont ismeretlen aetiopatogenetikus faktorok szerepelnek ! Valóban igaz, hogy rendkívül nehéz felismerni a perisztátikus faktorok közvetlen vagy közvetett hatását, mivel a teratogén ágens súlyos károkat okozhat az embriókban anélkül, hogy azt az anya szervezete megérezné, avagy a károsodás lehet olyan kismérvű, hogy azt felismerni szinte lehetetlen. Ezt a tényt A. Giroud és iskolája kísérleti úton is bizonyította és dokumentálta.
