Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-01-01 / 1. szám
12 DONÁTH IMRE DR.—DÖBIÁS GYÖRGY DR. Az Orvostovábbképző Intézet Fogászati rendelésének és Laboratóriumi Vizsgálatok Tanszékének közleménye Granulomák, a paradontium és a fog szövetének hialuronidáz-aktivitása írta: DONÁTH IMRE dr. és DÓBIÁS GYÖRGY dr. (Előzetes közlemény) Varga I. 1953-ban megjelent dolgozatában a következőket írja: „Érdekes volna annak a kutatása, hogy vajon a gyökércsúcs körüli kötőszóvetes granuloma tartalmaz-e hialuronsavat és a csúcs körüli elváltozásokból kitenyészthető baktériumok termelnek-e hiarulonidázt.” Ezen gondolat alapján vizsgálat tárgyává tettük, hogy van-e egyszerű, jól reprodukálható módszer a) a granulomák, b) a fog apikális része, c) a koronái része, d) a kariózus fogállomány hialuronidáz-aktivitásának mérésére. A vizsgálathoz Újváry Gy. semiquantitativ módszerét használtuk. A meghatározáshoz vágásra kerülő egészséges borjak steril térdizületi punktátumából nagyobb mennyiségű synovia-folyadékot nyertünk, ami bőven tartalmaz hialuronsavat. A synovia-folyadékot felhasználásig lefagyasztva tartottuk. Kísérletsorozatunkban végig azonos synoviával dolgoztunk. 1. A synovia-folyadékhól fiziológiás konyhasóval tízszeres hígítást készítettünk. 2. Nyolc-nyolc és egy kontrollkémcsőbe 0,2—0,2 ml fiziológiás konyhasót mérünk. 3. A vizsgálandó anyagot lemérés után dörzscsészéhen porítjuk: a granulomát vagy más lágyrész-szövetet jénai üvegporral dörzsöljük szét, a kemény állományú fogszövetet dörzscsészéhen óvatos ütögetéssel törjük szét (1.: részletesebben Donáth I.—Szabó I., az alkalikus szöveti foszfatáze-aktivitásról közölt dolgozatában). 4. A porított anyagot 0,6 ml fiziológiás konyhasóban szuszpendáljuk, s ebből 0,2 ml-rel futó hígítást készítünk. 5. Minden csőhöz 0,4—0,4 ml synovia-folyadék hígítást adunk. Négy órára termosztátba tesszük s utána minden csőhöz 2 ml ecetsavas alkoholt adunk. (Az ecetsavas alkohol összetétele: 5 ml cc. ecetsav és 95 ml 96%-os alkohol.) A reagens hatására a bontatlan hialuronsav kicsapódik. Az enzim-aktivitás mértékét az a legnagyobb hígítású cső adja, ahol még kicsapódás nem észlelhető. Az egyszerűbb kifejezhetőség érdekében ennek reciprok értékével jelöljük az aktivitást „egységekben”. Ily módon eljárva meghatároztuk 25 ép, protetikai okokból extractióra került fog hialuronidáz-aktivitását, s úgy a koronái, mint az apikális rész vizsgálatánál 4 E-nél kisebb értéket kaptunk. A kihúzott fogak mellől vett paradontium-részletek semmi aktivitást nem mutattak. Ezután tértünk át a kóros esetek tanulmányozására; néhány jellemző észlelésünk: 1. L. E. 30 éves férfibeteg (g pulpitis. Vizsgálati eredmények: cariosus dentin 128 E ép dentin 2 E apikális radix 32 E nem apikális radix részlet 8 E parodontium részlet 0 E
