Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-04-01 / 4. szám
GOMBASTRUKTÜRÁK Ili A Pécsi Orvostudományi Egyetem Stomatologiai Klinikájáról (igazgató : Schranz Dénes dr. egyetemi tanár) Gombastruktúrák a dentinállományban, pulpában és a granulomában (Előzetes közlemény) Irta: N Y к В. к D Y JÓZSEI dr. Bizonyos gombaféleségek megtalálhatók a száj nyálkahártyáján, az íny tasakjaiban, a fognyakon, a carieses üregek mélyén, a dentinállományban, a fogbélüregben, és granulomában. Ezekről a helyekről vett anyagban tenyészetekben mutatható ki jelenlétük. Cariosus fogakból készült szövettani metszetek, melyek az ismert decalcináló eljárással, valamint a száraz csiszolat módszereivel készültek, nem tették láthatóvá mikroszkóposán a dentincsatornákban levő mikroorganizmusokat, gombákat. Pedig ezeknek jelenlétét számtalan szerző, pl. Lelkes, Gergely, Her pay igazolja. Az ismert decalcinálásos eljárással a több hétig tartó savhatásra a myceliumok feloldódnak és a készítményekben nem láthatók, a száraz csiszolattal készült praeparatumokban pedig már eleve lehetetlen a kimutatásuk. Ezért Frost, továbbá Wenziker és Schroeder decalcinálás nélkül metakrilátba ágyazott csiszolatokon, illetőleg nehézmikrotommal készített metszeteken vizsgálták a gombastruktúrákat. E módszerek azonban nehézkeseknek bizonyultak. Ezek a körülmények késztettek arra, hogy olyan eljárást keressek, amelynek során decalcinálás nélkül mikroszkóp alatt kimutathatók a gombaféleségek a dentinállományban, pulpában és granulomában. A mikroszkópos vizsgálatok kiegészítésére szilárd táptalajon a tenyésztést is megkíséreltük. Vizsgálati methodika 1. Frissen eltávolított, Sabouraud-táptalajjal nedvesített pulpitises, ill. granulomás fogak cariosus részéből a dentincsatornákkal párhuzamosan, ill. irányukra ferdén, valamint haránt, 0,5 mm vastagságú szeletkét nedvesített gyémántszeparálóval, lassú forgású motorral, kicsiszoltam. A nedvesítés célja a csiszoláskor keletkező felmelegedés elkerülése volt. A szeletkéket akrilát dugaszra helyeztem és különböző finomságú lapos csiszolókőhöz dörzsölve vékonyítottam el a kívánt átlátszóságig. A folyékony Sabouraud-táptalajjal* végzett nedvesítést a felmelegedés elkerülésére e műveletnél is folytattam. 2. A fog granulomájának egy kis részét Desertomycin tartalmú szilárd Sabouraud-táptalajra helyeztem és szobahőmérsékleten 15 napon keresztül incubáltam. 3. A granuloma nagyobb részét polyaethylenglycolum 1500-as beágyazóval több lépcsőn keresztülvíve methylenkék-eozinnal festve mikrotommal metszettem . Eredmények Vizsgálataimban olyan eljárás kidolgozására törekedtem, amellyel a fog állományában esetleg jelenlevő mikroorganizmusok mikroszkóposán is kimutathatók. A feldolgozásra kerülő anyagot pulpitises, granulomás fogakból * A táptalaj átengedéséért Szodoray professzor úrnak e helyen is köszönetét mondok.
