Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1965-04-01 / 4. szám
102 ADLER PÉTER DR.—TÓTH ÁRPÁD DR—CSÉMI LÁSZLÓ DR. de a három görbe közül a kezdeti szakban az es a legmeredekebb. Az és es görbe kezdeti szaka a szokásostól eltérően nem enyhén konkáv, hanem inkább konvex lefutást mutat. A második tejőrlő szaporulati görbéje mind az alsó, mind a felső fogsorban hamarabb kulminál mint az elsőé. Igen érdekes a a görbe lefutása, amellyel a többi „caries-resistens” fogé egyezik : hosszú időn át alacsony szinten fut, majd többé-kevésbé hirtelen emelkedni kezd. 0,32 2. ábra. A fenti hat tejfog abszolút cariesszaporulati görbéi. Az abscissán a posteruptív fogéletkort, az ordinátán a kérdéses hathónapos időszakban újonnan megbetegedő fogak számát (a cer-szám szaporulatát ) tüntetjük fel 3. ábra. A fenti hat fog relatív caries-szaporulati görbéi. Az abscissán itt is a posteruptív fogéletkor látszik, az ordinátán viszont a hathónapos időszakban megbetegedő fogak (cer-szaporulat) aránya a kérdéses periódus kezdetén még ép fogak százalékában kifejezve 3. A caries-esendőség megítélésére, véleményünk szerint, még az előző pontban tárgyalt szemlélet sem kielégítő. A 2. ábrán ui. az egyes tej fogak 6 hónapnyi posteruptív időszakra eső abszolút caries-szaporulatát tüntettük fel. Amint azonban az életkor haladtával egyre több fog betegedett meg cariesben, egyre kevesebb caries által megtámadható fog marad. A caries-esendőséget s ennek az életkor szerinti változását objektív módon csak úgy ítélhetjük meg, hogy az egyes — általunk önkényesen hat hónaposnak választott — időszakokban megbetegedő fogak számát ugyanazon fogféleség az időszak kezdetén még ép fogainak számához viszonyítjuk. Ilyen módon a realatív caries-szaporulatot állapíthatjuk meg. Az így kapott értékeket a 3. ábrán mutatjuk a fentebbi hat fogat illetően. Meg kell jegyeznünk, hogy a relatív caries-szaporulat nem a megbetegedett, Ш. megbetegedő egységek számát, hanem ezek százalékos értékét tünteti fel (Porter és Dudman).
