Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1965-04-01 / 4. szám

1965. április LVIII. évfolyam 4. szám

FOGORVOSI SZEMLE

FELELŐS SZERKESZTŐ: Prof. dr. VARGA ISTVÁN

Sierkesztették: 1908—1925. KÖRMÖCZI ZOLTÁN dr., 19*0—1931. Prol. MOSELLI GUSZTÁV

EREDETI KÖZLEMÉNYEK

Közlemény a krakowi Orvosi Akadémia Orthodontiai Klinikájáról (vezető : Prof. dr. Dó-minik Kazimierz)

Gondolatok az orthodontiai megelőzésről és korai kezelésről*

Irta: PEOF. DE. DOMIXIK, KAZIMIERZ

A tudományos kutatás előterében azoknak a betegségeknek és rendszerzavaroknak a megelőzése áll, amelyek az életet és az egészséget veszélyeztetik. Ennek megfelelően az orthodontia jelenlegi legújabb követelménye is az ilyen irányú egészségvédelem (Slcaloud Férd.). Mint azt Korkhaus igen helyesen hangsúlyozza, a megelőzésen kívül a korai kezelést is nyomatékosan szorgalmaznunk kell. Ez annyival is fontosabb, mert szerinte még az öröklött rendellenességek eredményes befolyásolása is lehetséges. Ez kétségkívül újszerű felfogás a régebbi fatalisztikus felfogással szemben, amely ilyen esetekben reménytelennek tartotta az orthodontiai kezelést.

Úgy a korszerű megelőzés, mint az idejében történő korai kezelés jövőjét csak az olyan egyszerű eszközök bevezetése biztosíthatja, amelyek egyúttal a legolcsóbbak is. Az orthodontiás therapia csak ebben az esetben válhat tömegkezeléssé és csak ebben az esetben foglalhatja el megillető helyét a szocialista egészségápolásban. E felfogás alapján nyer a myotherapia egészen különleges szerepet. Az izomerő kiértékelésének gondolatát mindenesetre már rég felvetette J. Hunter (1771) és később mások is, sőt az elgondolást A.P. Rogers (1906) izomgyakorlatok formájában meg is valósította. Ennek ellenére mégsem vette azt az általános gyakorlat át és csak most éli reneszánszát a készülékes vagy készülék nélküli myotherapia. Az izomtornának nagy a jelentősége a szabályozó készülékekkel történő kezelés előkészítésében is és azt jól kiegészíti, illetőleg támogatja. Egyes orthodontusok ugyan — mint pl. A. M. Schwarz — nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az izomgyakorlatoknak, azonban most már elég tapasztalatunk van abban, hogy azt mikor és hogyan alkalmazzuk, és ezek a tapasztalatok megóvhatnak a csalódástól.

Mint valamennyien tudjuk, és feltehetően már az orthodontusok többsége is elismeri, a tornagyakorlatok passzív formája újszülötteknél is bevezethető, majd a gyermek fejlődésével párhuzamosan életkorának megfelelő aktív izomtherapiába vezethető át. Gyakoroltatni kell az állkapocs előretoló és visszar * Az 1964 szeptemberi, budapesti Nemzetközi Stomatológiai Konferencián tartott előadás nyomán.