Fogorvosi szemle, 1965 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1965-03-01 / 3. szám

HÍREK 95 egykori fogorvosainak történetét és számos fogászati vonatkozású adatot. A múlt sz. második felében foghúzással a falvakban borbélyok foglalkoztak és bár tiltott volt működésűk, a hatóságok tűrték tevékenységüket. A foghúzás ára a borotválkozás árának kétszerese volt. 1880-ban telepedett le Szekszárdon először fogászattal is rend­szeresen foglalkozó orvos és a századforduló körül az első fogorvos (egyetemi képesí­tésű fogászmester). Az első világháború előtt szokásos volt, hogy vándorfogorvosok 1 — 2 hónapig gyakorlatot folytattak nagyobb helységekben. Bonyhárdon, Pakson, Dunaföldváron csak a századforduló után telepedett le először fogorvos. Dunaföld­­váron, fogorvosilag viszonylag jól ellátott községben, foghúzó borbélyok egészen 1940-ig működtek. Huszár György dr. Barry W., Frank-Donald W., Dickhaus-Everett, Claus: Fogeltávolítás folyamatos alvadásgátló therapia mellett. Annals of Internal Medicine Nr. 6, 1963. Az anticoagulans therapiát kiterjedten alkalmazzák a thromboemboliás beteg­ségek kezelésében. Ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy a hosszú ideig tartó anti­coagulans kezelés alatt a betegnél valamilyen fogászati beavatkozást kell elvégezni. A kérdés az, hogy milyen kockázattal jár a szájsebészeti beavatkozás, akkor amikor a gyógyszer meghosszabbítja a vér alvadási idejét. 11 betegnél anticoagulans kezelés alatt 26 egyszeres és 26 többszörös extractiót végeztek el. Ezek a betegek cumarin­­készítményeket kaptak és prothrombin szintjük therapiás értéket ért el. A szájsebé­szeti beavatkozások csak kismértékben tértek el a szokásos foghúzásoktól. 3 esetben járóbeteg-rendelésen végezték, de egyes esetekben kívánatosnak tartják a beteg rövid időre történő kórházi felvételét is. A beavatkozásoknál el kell kerülni a szövetek roncsolását. Ha szükséges, sebészi lebeny is készíthető. A lebenyt csomós öltésekkel varrták vissza helyére. Fibrin-szivacsot nem helyeztek a fogmederbe. A beteget a fogeltávolítás után 30 percig tamponra haraptatták. Kívülről jeges borogatást alkal­maztak, minden egy órás borogatás után 1 óra szünetet tartva. A szájöblítést az első 48 órában megtiltották. A betegek a beavatkozás után 2—3 napig pépes étrendet kaptak. Az óvatossági rendszabályok mellett szövődmény nem fordult elő. Az anti­coagulans therapia megszakítása nagyobb kockázatot jelent (agyembolia stb.), mint az anticoagulans therapia alatt elvégzett foghúzás. Sárkány Tibor dr. Korkhaus, G.: Über die Beeinflussung der apikalen Basis durch kieferorthopädischen Massnahmen. (Az apikalis basis befolyásolása a fogívtágításnál.) Fortschritte der Kieferorthopädie, 24, 33, 1963. A fogív-szűkület kezelésénél az a felfogás uralkodik, hogy az apikalis basis nem nagyobbítható és csak a fogak döntésével nagyobbítjuk az ívet. Ha azonban a kezelés váltó fogazatban történik, amikor a tejfogak gyökerei lazák vagy már kiestek s így a tágító lemez még nem érintheti közvetlenül az állandó fogakat, akkor az alveolaris ív átformálódása anélkül következik be, hogy az oldalfogak lényegesen kifelé dőlné­nek. Az erőszakolt sutura-nagyobbítás csontfraktúrával váltófogazatban és a bio­mechanikus tágítás között, csak fogazati különbség áll fenn. Ennél a tágításnál is korán felismerhető rés képződik a médián szájpadon a középső nagymetszők között ; ilyenkor lassú sutura-tágításról beszélhetünk. A beavatkozás az arckoponya növeke­dési idejére esik. György Izabella dr. Müller, G.: Stemmkörperwirkung und Kiefergelenk. (Fejlődési testek hatása és állcsontízület.) Fortschritte der Kieferorthopädie, 25, 1964. Az arckoponya növekedését és fejlődését két szövetrendszer befolyásolja : 1. Az interstitialisan proliferáló részek akciós rendszere, az ún. fejlődési testek (Stemm­­körper-ek) : az agy, a porcos növekedési centrumok, ahova a synchondrosis a spheno­occipitalis és a centrális orrporc s végül az állcsontízületi porc tartozik. 2. Az appo­­sitionalisan növekedő szövetrendszerek : szabad csontfelszínek, a középarc suturái, parodontium és az állcsontízület. Az állcsontízület mindkét csoportba be van sorolva. Szerző a különböző fogsorzáródási anomáliáknál megfigyelhető makroszkopikus fejecs­­struktúrákat vizsgálta s arra az eredményre jutott, hogy az ízület inkább az arc­koponya reaktív szisztémájához tartozik, a növekedési zónákhoz s nem a növekedési centrumhoz. Ezt bizonyítja az a tapasztalat, hogy az orthodontiás készülék, mint mesterséges intraoralis fejlődést elősegítő test, az ízületi porc erős proliferatióját okozza. A középarc és a szájüreg fejlődési testjeinek hatására, ahova elsősorban a nyelvet sorolja, alakulnak ki a különböző s az anomáliák karakterétől gyakran függet­len fejecsformák. György Izabella dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom