Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

26 BORBÉLY BÉLA DR. Nem volt ugyan vizsgálataink célja, de adataink értékelése érdekes össze­függést mutat a műtéti beavatkozás tartama és a műtétet követő „kedvezőt­len” jelenségek között (2. táblázat). Minél hosszabb ideig tartott a beavatkozás annál nagyobb mérvű volt a száj zár fokozódása, és annál kisebb a fehérvérsejt­­szám, valamint a hőmérséklet csökkenése. E kérdés nagyobb anyagon további vizsgálatra szorul. 2. táblázat A műtét tartama és a kellemetlen postoperativ jelenségek összefüggése A műtét tartama 2’-ig 2-5’ több mint 5’ Átlagban 1T6” 3’38” 10’50” Vizsgáltak száma ....................................................... 25 8 9 A vizsgáltak életkora ............................................. 23,2 25,5 22,1 A szájzár fokozódása mm-lien .......................... 5,6 7,8 9,3 A leukocyta-szám csökkenése ............................. 1752 1525 644 A hőmérséklet csökkenése C-fokban .............. 0,35 0,26 0,11 A táblázat átlagértékeket tartalmaz. A három alsó vízszintes sor az első 24 órában észlelt változást mutatja. Tapasztalataink természetesen egyáltalán nem cáfolják azokat a kedvező eredményeket, amelyekről az irodalom oly esetekben számol be, amikor a gyógyszert a műtétet megelőzően már 1—2 napon át adták. A jelen vizsgálati sorozatban ettől a bevált eljárási módtól tudatosan eltérünk. Vizsgálataink célja tehát nem az irodalomban közölt eredmények ellenőrzése volt, hanem kísérlet az antiphlogisticus hatású szer indikációs területének bővítésére. Mivel az alsó bölcsességfog áttörése kapcsán lejátszódó, pericoronarisan kezdődő, majd gyorsan tovaterjedő gyulladás végleges meg­oldása általában csak a sapiens eltávolítása révén érhető el, s tapasztalataink szerint a műtét az akut-lobos szakban is elvégezhető, a gyógyszer antiphlogis­­tious hatásának gyakorlati jelentőségét a fennálló panaszok gyors csökkentésé­ben és a műtéti trauma által kiváltott, ill. fokozott kellemetlenségek kivédésé­ben láttuk volna. E célra azonban az általunk használt adagolásban nem vált be. összefoglalás l-Phenyl-2-(p-hydroxyphenyl)-3,5-dioxo-4-n-butyl-pyrazolidinum mono­­hydratumnak a műtéttel egyidejűleg kezdett adagolása kettős vakpróbában hatástalannak bizonyult a heveny gyulladás stádiumában végzett alsó bölcses­ségfog eltávolításához csatlakozó kellemetlenségek kivédését illetően. Irodalom Adler, P. : Der erschwerte Durchbruch des unteren Weistheitszanhnes (Dentitio difficilis dentis sapientis inferioris). Méd et Hyg. 1963, nyomtatásban. — Aksdal, E. : En klinisk og hematologisk undersokelse over „Tanderil” brukt i odontologisk kirurgi. Norske Tannlaegefor. Tid. 1961. 71:411 — 421. — Barczyk, W u. O. Roth: Klinische Erfahrungen mit dem Antiphlogistikum G 27202. Praxis I960. 49:589 — 591. — Can­­cura, W. : Über die klinische Erprobung des neuen Antiphlogistikums G 27202 im Rahmen der Tonsillektomie. Therap. Umschau 1960. 17:314 — 315. — Pfeifer, H. : Über den Einfluss entzündungshemmender Substanzen nach Kieferoperationen. Schweiz. Mschr. Zahnhlk. 1960. 70:899 —90. — Schweigl, F. : A szövődményes dentitio difficilis gyógyítása. Fogorv. Szle. 1961. 54:262 — 267. — Strobel, E. : Die Therapie superfizieller Thrombophlebitiden mit p-Hydroxyphenyl-butazon und sein Einfluss auf das Blutgerinnungssystem. Arzneimittelforschung. 1960. 10:497 —500.

Next

/
Oldalképek
Tartalom