Fogorvosi szemle, 1964 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1964-01-01 / 1. szám

SZU VAS-DENTIN 23 ■elveinek betartását, és elég helyet biztosítson a gyógyszerek elhelyezésére. A vizsgálandó fogakra vonatkozóan pontos anamnaesist, státuszt vettünk fel, Röntgen és vitalitás vizsgálatokat végeztünk. Olyan fogakat válogattunk ■össze anyagunkhoz, melyek a jelentkezésig csak egy ízben okoztak pana­szokat, múló fájdalmat a betegeinknek. Eljárásunk során az első ülésben a szuvas üreget kitisztítottuk, ha szük­séges volt érzéstelenítésben végezve ezt, és az antibiotikumok behelyezése után a fogat Aquadonttal lezártuk. A második ülésben, általában 5 nap után, a fogat felnyitottuk, a felpuhult és könnyen eltávolítható részeket kivettük a dentinből, majd megismételtük a gyógyszer behelyezését. A harmadik ülésben, ha a fog az eddigi kezelés folyamán tünetmentesnek mutatkozott, elvégeztük a cement alaptömést úgy, hogy a cementhez antibiotikumot kevertünk, ezt követően pedig behelyeztük a végleges tömést is. A fogak ellenőrzésére a betegeket egy hónap után rendeltük be, amikor is vitalitás vizsgálat és újabb röntgen-felvétel történt. Ezzel az eljárással értékelhetően ellenőrizni tudtunk 87 fogat, amelyből 5 fogat kellett az ismételten jelentkező fájdalmak miatt eltávolítani. A kezelések folyamán megfigyelhettük, hogy amikor a gyógyszert a pulpa közelébe helyeztük, a betegek sok esetben múló fájdalmat jeleztek. A fogak felnyitásakor az esetek nagy többségében meg­állapítható volt, hogy az előzőén felpuhult dentin kiszáradt, tömörebbé, keményebbé vált és műszerrel való tapintáskor kevésbé volt érzékeny, mint megelőzően. A fogak ingerlékenysége hőhatásokra csökkent, és néhány eset­ben a kezdetben kimutatható kopogtatási érzékenység is visszafejlődött. Kérdéseinkre a betegek elmondották, hogy kezelt fogaik a mindennapi étkezés közben semmi kellemetlenséget sem okoznak. Vizsgálatainkból az esetek kis száma miatt messzemenő következteté­seket nem vonhatunk le, adatainkat mégis érdemesnek tartottuk az ismer­tetésre, mert vizsgálati anyagunkban az experimentális vizsgálatok eredményei a klinikai beteganyagon észlelt megfigyelésekkel jól összeegyeztethetők, és így alátámasztva látjuk azt a feltevést, hogy a caries profunda kezelése folyamán, ha a tömés alatt szuvas dentint vagyunk kénytelenek vissza­hagyni —, antibiotikumok alkalmazásával a gyógyulási eredmények megja­víthatok. Irodalom Lásd a Fogorvosi Szemle, 1962. 7. számában megjelent közleményünket. Д-р. Pl. УЙ — д-р. Ш. Вереш: Данные к лечению микрофлоры кариозного ■дентина антибиотиками. При лечении caries profunda с успехом применяли Неомицин и Клороцид для превращения в стерильный оставленного инфицированного дентина. Dr. J. U j — Dr. S. Vörös: Angaben hinsichtlich der Behandlung des kariösen Dentins mit Antibiotika Die Verfasser haben zur Entkeimung des bei Karies profunda zurückgelassenen infizierten Dentins mit Erfolg Neomycin und Chlorocid verwendet. MEGJELENT! Halmai János és Novák István: Farmakognózia 718 old., kve: 188,— Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom