Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-06-01 / 6. szám
ODONTOMA 185 hiányzik a hám és kötőszöveti elemek együttes előfordulása, tulajdonképp nem is tekinthetők valódi odontomáknak. Az igazi odontomákra jellemző, hogy ektodermalis és mesodermalis eredetű szövetek együttesen alkotják, ezért Thoma odontoma compositumnak nevezi ezeket. Thoma osztályozása szerint a következő odontoma fajtákat különböztetjük meg : 1. Odontoma compositum geminatum (geminated composite о.) két vagy több, többé-kevésbé jól fejlett fog összeolvadásából keletkezik. 2. Odontoma compositum conglobatum (compound composite о.) nagyszámú többé-kevésbé csökevényesen fejlett fogból áll. 3. Odontoma compositum complexum (complex composite о.) ebben az elmeszesedett szövetek elrendeződése eltér a szabályos fogakétól. 4. Odontoma dilatatum (dilated о.) igen ritka daganat, amely a zománcszerv invaginatiója folytán a fog belsejébe kerül és kitágítja a fog koronái vagy gyökéri részét. Mivel a koronái rész elmeszesedése korábban következik be, gyakoribb a gyökéri rész dilatatiója. Ide tartoznak a dens in dente esetek. 5. Odontoma cysticum (cystic о.) Jellemző rá, hogy az odontoma cystában vagy a cysta falában helyezkedik el. Az odontoma compositum conglobatum és complexum elkülönítésében Schmuziger 1951-ben a S. M. f. Z.-ben megjelent közleménye okoz bizonytalanságot. Szerinte a két odontoma fajta között az a különbség, hogy az odontoma complexum conglobatumban az egyes rudimenter fogak, amelyek kötőszöveti tokban vagy anélkül helyezkednek el egymástól elválaszthatók, míg a complex odontomában össze vannak nőve. A daganat cement borítékja miatt kívülről homogénnek látszik, de metszéslapján felismerhetők az egyes összenőtt fogak. Thoma meghatározása ezzel ellentétes, szerinte ilyenkor a zománc és dentin elrendeződése szabálytalan, a fogszerkezet nem ismerhető fel. Az odontoma compositum conglobatumot Siegmund és Weber polyodontomának nevezi. Ilyen esetet ismertetett a debreceni klinikáról Polczer dr. a Fogorvosi Szemle 1960. évi 3. számában. Az odontomák keletkezésének oka nem tisztázott. Az okok között szerepelhetnek : 1. exogen ingerek a) mechanikus ingerek, trauma, helyszűke okozta nyomás, b) gyulladásos ingerek, 2. endogen ingerek : anyagcsere és hormonzavarok, hiánybetegségek (A és D vitamin hiány, rachitis). Sokszor öröklött családi dispositio mutatható ki, de néha feltehető phylogenetikailag ősibb fogképzési módra való visszaütés (atavismus) is. Az odontomák klinikai lefolyásában három stádium különböztethető meg: 1. Latens periodus (Röntgen felvételnél, extractio alkalmával, esetleg sectionál kerülnek észlelésre). 2. Deformatio periódusa (a daganat felduzzasztja a csontot, ebben az expansiv szakban extra- vjigy intraoralis duzzanatot okoz). 3. Eruptio stádiuma (amikor a tumor áttör a csonton és a nyálkahártyán). Ép gingiva esetén az odontoma fertőződhet gangraenás fogakból vagy fertőzött alveolusból. Az áttört odontomában caries keletkezhet, aminek következménye pulpitis vagy periodontitis lehet. Az áttörés alkalmával ínytasak képződik
