Fogorvosi szemle, 1963 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1963-05-01 / 5. szám
156 KÖNYVISMERTETÉS letárgyalja a helyi érzéstelenítés módszereit is. Sokat foglalkozik a fogeltávolításhoz való előkészítéssel és utókezeléssel. A könyv legnagyobb részét természetesen magának a fogeltávolításnak műtóttana foglalja el. Teret szentel a vérzés csillapításának is. Részletesen írja le több fejezetben az atípusos fogeltávolítás módszereit, különösen súlyt vet a bölcsességfogak eltávolításának részleteire. Sok képpel illusztrálja mind az intraoralis, mind az extraoralis röntgenképek jelentőségét. Több fejezet végén szerepel a felhasznált irodalom és ez nagyon megkönnyíti a könyvben esetleg röviden érintett témák részletes keresését. Nyomdatechnikailag a könyv minden tekintetben mintaszerű. Varga István dr. Lautenbach E.: A dentogen góctörténés különös tekintettel a neurális tényezőre. (Das dentogene Herdgeschehen unter besonderer Berücksichtigung des nervalen Anteils.) C. Hanser kiad. München, 1962. 164 o. A bonni egyetem docensének nagy szorgalommal összeállított könyvéből sajnos semmi újat nem tudunk meg a sokat vitatott góckérdósről. Ismerteti a gócfertőzés ,,régi” pathológiai magyarázatát (bakteriális, toxinos, allergiás elképzelések), majd nagy teret szentel az utolsó 10 év folyamán, főként Nyugat-Németországban kiterebélyesedett neurogén elképzeléseknek. Utóbbiaknak az a lényege, hogy (ifj. Stöhr kutatásai szerint) minden sejtnek és sejtcsoportnak önálló beidegzése van és ha a sejtekben kóros elváltozás támad, utóbbi az idegek útján zavart okoz mind a közvetlen környezetben, mind pedig esetleg a periférián is. Így látva a dolgot, már nem helyes gócról és gócfertőzésről beszélni, hanem helyesebb a „zavartkeltő terület” (Störungsfeld) és a „góctörténés” (Herdgeschehen) fogalma. Szerző saját vizsgálatai szerint a periradicularis granulomák, valamint a pulpa is rendelkeznek vegetatív beidegzéssel, érthető tehát, hogy ezek a bonctani területek is perifériás vegetatív zavarok kiindulási pontjává válhatnak. Végül azonban kiderül, hogy e gócfeltevést éppoly kevéssé lehet megnyugtatóan bizonyítani, mint a többit. Szerző számos ellenőrző kísérletéből kiemeljük, amit 181 saját esetének analíziséből leszűr : a Huneke-féle Impletol-hatás szuggesztión látszik alapulni. Az irodalmi kimutatás több mint ezer utalást tartalmaz, köztük számos magyar szerzőre (Bottyán, Hattyasy, Kocsis stb.) is hivatkozik. Kovács György dr. Schöbet, R.: Wege der Erhaltung des Leistungslähigkeit des Zahnarztes. (A fogorvos teljesítőképességének fenntartásához vezető utak.) 2. kiadás. 159 oldal, 279 ábrával. J. A. Barth, Leipzig kiadás 1962. Ára vászonkötésben : DM 18.70. Minden fogorvos tudja, hogy szakmája művelése, gyakorlása erősen igénybe veszi szervezetét, különösen mozgás szerveit, de idegrendszerét és bőrét is. A modern orvos fő törekvése, hogy a betegségeket — a gyógyítás helyett — megelőzze. Munkaképességünk csökkenése — szervezetünk túlságos igénybevétele révén, — káros a társadalomra és káros az egyénre nézve is. Megértéssel fogadhatjuk Schöbet törekvését, hogy a megelőzés szellemében ismertesse meg velünk azokat az öntudatlanul elkövetett hibákat, amik hozzájárulnak ahhoz, hogy foglalkozási betegségek alakuljanak ki a korosodó fogorvosban. Körülbelül ez a célja az ismertetett könyvnek. Mindjárt az első két fejezet megmutatja, és diagramokon is szemlélteti, hogy a munkaidő megnyújtása nem előnyös sem a páciens, sem a fogorvos szempontjából. Négyórai munka után csökken a teljesítőképesség, és a félórás szünet beiktatása a nyolcórai munkaidő középső szakaszára nagy kíméletet jelent és szükséges is. Ábrákon mutat be olyan tornagyakorlatokat, melyekkel a fogorvos ellensúlyozni tudja munkaideje alatti túlzott igénybevételét. Hangsúlyozza, hogy a miliő milyen nagy befolyással van a munkaképesség fenntartására, és alaposan tárgyalja a pavlovi elgondolások erre vonatkoztatható részleteit. Itt foglalkozik a levegő kondicionálásával, a világítással, az úgynevezett foglalkozási neurózisok kialakulásával. Sok ábrán mutatja be a kéz szerepét és azt a viszonyt, amely a jól szerkesztett műszerek tartása közben a kéz és az eszköz között kialakul. A kézzel foglalkozva rátér még a különböző gombás köröm- és bőrártalmakra. Sok ábrával illusztrálja azokat a statikus ártalmakat, amiknek hatására lyphosis, skoliosis és lordosis alakul ki, különösen álló munkahelyen. Részletesen foglalkozik az ülve dolgozás előnyeivel és ismerteti a különböző széktípusokat, köztük a szerző által kikísérletezett és ennek alapján konstruált modellt is. Vázlatos rajzokon mutatja be, hogy mennyire tehermentesít a jól szerkesztett munkaszék. Ez a tehermentesítés nemcsak a csont- és izomrendszerre, hanem a szemekre is vonatkozik. A lúdtalp kialakulásának megelőzésére különböző módszereket ajánl, maszszázst, járási szokásoknak megváltoztatását stb. Különlegesen kiemeli azt, hogy sza-
